Mintegy 19 százalékponttal nőtt a júniusi európai parlamenti (EP-) választásokon való szavazási hajlandóság a romániaiak körében 2019-hez képest, elérve a 74 százalékot; uniós viszonylatban a Csehországban jegyzett után ez a második legnagyobb arányú növekedés - derül ki az Európai Parlament szerdán közzétett eurobarométer felméréséből.
E szerint ha a jövő héten tartanák a választásokat, a romániaiak 74 százaléka valószínűleg elmenne szavazni (az uniós átlag 71 százalék). Hat százalék valószínűleg távol maradna az urnáktól (az uniós átlag 14 százalék); utóbbiak aránya 14 százalékponttal csökkent a 2019-es EP-választások előtti eurobarométer felmérésben szereplő adatokhoz képest. Az EU-ban átlagban 10 százalékponttal nőtt a választási hajlandóság 2019-hez mérten.
A romániai lakosság 46 százalékában továbbra is kedvező kép él az Európai Parlamentről. Ez megegyezik a tavaly ősszel végzett hasonló felmérés adataival, az EP-ről negatívan vélekedők aránya azonban 7 százalékponttal 19 százalékra nőtt. EU-szinten 41, illetve 18 százalék ez az arány.
A romániai lakosság 53 százaléka azt szeretné, hogy az Európai Parlament kapjon fontosabb szerepet a jövőben (az EU-s átlag 56 százalék), míg 37 százalék szerint az intézménynek kevésbé fontos szerepet kellene játszania (az EU-s átlag 28 százalék).
A romániaiak 20 százaléka van tisztában az európai parlamenti választások pontos dátumával (szemben a 14 százalékos EU-s átlaggal), 12 százalék pedig csak a hónapot és az évet ismeri (az EU-s átlag 15 százalék). Azoknak az aránya, akik csak az évet tudják, Romániában 48, az EU-ban 38 százalék.
A megkérdezett romániaiak 54 százaléka fontosnak tartja, hogy szavazzon az EP-választáson (az EU-ban 53 százalék ez az arány), 40 százalék számára ez közepesen fontos (az EU-s átlag 36 százalék), 5 százalék számára kevésbé fontos (az EU-s átlag 10 százalék).
Arra a kérdésre, hogy az EP-választási kampányban mely témákkal kellene kiemelten foglalkozni, a romániaiak 42 százaléka a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését, 37 százalék a közegészségügyet, 33 százalék a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet jelölte meg. Európai szinten ugyanezek a témák szerepelnek az első három helyen, csak fordított sorrendben.
Arra a kérdésre, hogy elsősorban mely értékeket kellene megvédenie az Európai Parlamentnek az elkövetkező öt évben, a romániaiak közül a legtöbben a demokráciát (39 százalék), a nemzeti identitás, kultúra és hagyományok tiszteletben tartását (26 százalék), illetve az EU tagállamai és régiói közötti szolidaritást (24 százalék) jelölték meg.
A romániaiak 68 százaléka úgy véli, hogy az EP-választásokon való részvétel még fontosabb az aktuális európai helyzetben. Az EU-s átlag 81 százalék.
A megkérdezett romániaiak 58 százaléka azt állította, hogy mindig elmegy szavazni (függetlenül attól, hogy helyhatósági, parlamenti vagy európai választásról van szó), 32 százalék gyakran, 5 százalék állítása szerint soha nem szavaz. Előbbi két arány megegyezik az uniós átlaggal, a soha nem szavazóké elmarad az európai 9 százaléktól.
Amikor arról kérdezték őket, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult az életszínvonaluk, a romániai megkérdezettek 46 százaléka azt mondta, hogy csökkent (az EU-s átlag 45 százalék), 46 százalék szerint nem változott (az EU-s átlag 49 százalék), míg 7 százalék azt mondta, hogy nőtt (az EU-s átlag 6 százalék). Ugyanakkor a románok 51 százalékának időnként gondot okoz a számlák kifizetése (az EU-s átlag 29 százalék), 8 százaléknak gyakran jelent ez problémát (az EU-s átlag 7 százalék).
A romániai lakosság 45 százaléka szerint a helyes irányba haladnak a dolgok az EU-ban (az uniós átlag 32 százalék), míg 41 százalék úgy gondolja, hogy rossz irányba tart az EU (az uniós átlag 49 százalék). Ugyanakkor a megkérdezett romániaiak 34 százaléka véli úgy, hogy saját országában jó irányba tartanak a dolgok, 57 százalék szerint rossz irányba halad az ország. Az uniós átlag 27, illetve 60 százalék.
A romániai megkérdezettek 63 százaléka szerint magánéletük jó irányba halad (az uniós átlag 69 százalék), 27 százalék szerint nem halad jó irányba az életük. A legelégedettebbnek a 25 és 39 év, illetve a 40 és 54 év közöttiek bizonyultak.
A románok többsége (59 százalék) teljesen elégedetlen a demokrácia működésével az országban (az EU-s átlag 42 százalék), 39 százalék pedig teljességgel elégedett ezzel (az EU-s átlag 56 százalék). Az európai demokrácia működésével a románok 50 százaléka teljesen elégedett (6 százalékponttal kevesebben, mint 2023 őszén) és 45 százalék teljesen elégedetlen (7 százalékpontos növekedés). Az EU-ban 52, illetve 42 százalék ez az arány.
A romániai megkérdezettek 56 százaléka nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy "Az én szavam számít az EU-ban", 52 százalék pedig nem ért egyet azzal, hogy "Az én szavam számít az országban".
Életszínvonaluk jövőbeni alakulását illetően a románok optimistábbak az európai átlagnál: 23 százalékuk úgy véli, emelkedni fog az életszínvonala a következő öt évben, 43 százalék szerint változatlan marad, 31 százalék szerint csökkenni fog. Az uniós átlag 14, 51, illetve 32 százalék. A legoptimistábban a 15-24 évesek (44 százalék), illetve a 25-39 évesek (30 százalék) nyilatkoztak.
A romániai megkérdezettek 21 százaléka szerint országuk gazdasági helyzete jobb lesz egy év múlva (az uniós átlag 14 százalék), ugyanakkor az EU jövőjével kapcsolatban 61 százalékuk optimista, 35 százalékuk pedig pesszimista.
Mindazonáltal a romániaiak mindössze 52 százaléka vallotta azt, hogy követi az EU politikai történéseit (az uniós átlag 60 százalék). A legtöbben a 23-39 évesek és az 55 éven felüliek korosztályából érdeklődnek ez iránt.
A megkérdezettek 13 százaléka szerint az EU intézkedései igen nagy hatással vannak mindennapi életükre, 52 százalék szerint bizonyos mértékben, 26 százalék szerint nem túl nagy mértékben, 7 százalék szerint egyáltalán nincsenek hatással.
Az EU-ról a romániaiak 50 százalékának pozitív képe van (az uniós átlag 47 százalék), 33 százalékukban semleges (az uniós átlag 36 százalék), 16 százalékukban negatív kép él (az uniós átlag 17 százalék).
Az ország EU-tagságát a megkérdezettek 45 százaléka tartja jó dolognak és 20 százalék véli rossznak, szemben a 60, illetve 12 százalékos uniós átlaggal. A romániaiak 65 százaléka szerint az országnak az előnyére vált az EU-tagság, 30 százalék nem ért egyet ezzel. Az uniós átlag 71, illetve 23 százalék.
A közvélemény-kutatás február 7. és március 7. között készült, a 27 uniós tagállam több mint 26 ezer, 15 éven felüli polgárának megkérdezésével. Közülük 1046-an romániaiak.
