Az EU új vezetőjének heterogén csapatot kell gyűjtenie maga köré

Miután az Európai Bizottság (EB) új elnökévé választották, Ursula von der Leyennek egy 27 országot képviselő csapatot kell kialakítania, amely segítségére lesz az Európai Unió vezetésében.

Németország volt védelmi miniszterének minden politikai és diplomáciai ügyességére szüksége lesz, hogy egy különböző országokat és pártokat képviselő Európai Bizottságot hozzon létre. Utána, októberben újra meg kell jelennie az Európai Parlament (EP) előtt, amely csak hajszálnyi többséggel szavazott neki bizalmat, és kérnie kell, hogy támogassa jelöléseit. Csöppet sem néz könnyű nyár elébe. Íme, néhány sajátosság, akadály és kihívás, amellyel szembe kell néznie von der Leyennek, aki 60 éves, hétgyermekes anya.

Brexit vagy nem Brexit?

Az Egyesült Királyság október 31-én lép ki az Európai Unióból, egy nappal Ursula von der Leyen mandátumának megkezdése előtt. A Brexit tehát nem kellene hogy probléma legyen, igaz?

Valószínűleg igaz, de a brit politikában káosz uralkodik, és nem biztos, hogy Boris Johnson miniszterelnök célba juttatja a Brexitet. Ha nem valósítja meg, akkor az Európai Bizottságnak 28 tagból kell majd állnia, legalábbis egy ideig, de nem tisztázott, hogy London egyáltalán kijelöl-e valakit erre a tisztségre.

Több nő?

Von der Leyen lesz az első nő a Bizottság élén, és ígérete szerint csapata leképezi majd a nők 50 százalékos arányát. Ezért minden tagállamot arra kért, hogy egy férfit és egy nőt javasoljon a biztosi helyre, hogy lehetősége legyen egy nemi megoszlás tekintetében kiegyensúlyozott csapatot kialakítani.

A probléma csak az, hogy a tagállamok nem vették figyelembe kérését, és azok, akik már nevesítették jelöltjüket, csak egy-egy nevet küldtek.

Ugyanez történt 2014-ben is, amikor Ursula von der Leyen elődje, Jean-Claude Juncker hasonló kérést fogalmazott meg a tagállamok felé. Az általa vezetett bizottságban kilenc nő kapott helyet. Vajon von der Leyen fog-e találni ennél többet?

Van megoldás

Elméletileg az Európai Bizottság Ursula von der Leyen csapata, akit az Európai Parlament engedelmes többsége ratifikált. Gyakorlatilag az EU-tagállamok vezetőinek ugyanazon tanácsa kezdte el javasolni a biztosokat is, amely Németország képviselőjét megválasztotta.

A holland szociáldemokrata Frans Timmermans volt a Juncker által vezetett Európai Bizottság alelnöke. Ursula von der Leyen csapatában ugyanezt a funkciót fogja betölteni. A másik, vele egyenrangú alelnöki tisztségbe a dán Margrethe Vestager versenyjogi biztos kapott nevesítést.

Timmermans és Vestager az Európai Parlament szocialista és liberális képviselőcsoportjainak támogatását élvezik, akiket ez kárpótolhat azért, hogy az EU vezetői elutasították a legfelsőbb vezetői funkcióra tett javaslatukat.

A mandátuma végén járó Josep Borrell spanyol külügyminiszter szintén velük egyenrangú alelnök lesz mint külpolitikai főképviselő.

Hadizsákmányok

Meglehet, hogy von der Leyennek a többi biztos kinevezésében több szabadsága lesz, de az európai fővárosok versengenek a legfontosabb székekért.

Franciaország a kereskedelmi vagy a környezetvédelmi biztosi tisztséget szeretné megszerezni, de ugyanezeket óhajtja Hollandia is. Olaszország a munkaügyi, az ipari vagy a versenyjogi tárcát akarja.

A kelet és a nyugat találkozása

Az Európai Unió új tagállamai, azaz a közép-kelet-európai volt kommunista országok ragaszkodnak hozzá, hogy egyre nagyobb szerephez jussanak Brüsszelben, és von der Leyen állítása szerint segíteni szeretne nekik ebben.

Lengyelország kormánypártja, a jobboldali, populista PiS és más kelet-európai politikai erők szintén hallatni akarják hangjukat. A PiS például állította, hogy neki köszönhetően jutott Ursula von der Leyen a főbiztosi kinevezéséhez szükséges szavazattöbblethez.

A zöldek csalódottak

A zöldek jól teljesítettek az európai parlamenti választásokon, több nyugati és északi államban sikerült növelni EP-képviselőik számát, és nagyon szeretnének legalább egy európai biztosi tisztséget.

A gond csak az, hogy a 27 nemzeti kormány egyikét sem irányítják, és a von der Leyenre való szavazáskor nem csatlakoztak a többi Európa-párti alakulathoz. Egyes kormánykoalíciókban részt vesznek ugyan, de Dánia Vestagert, Luxemburg a szociáldemokrata Nicolas Schmidt-t, Finnország pedig a szocialista Jutta Urpilainent támogatja.

Vajon fog-e nekik segíteni Svédország azzal, hogy egy zöldet küld a bizottságba? Vagy talán Belgium?

Ki jöhet még szóba?

A fenti neveken kívül néhány tagállam már bejelentette javaslatát.

Bulgária a konzervatív Maria Gabrielt, Észtország a liberális Kadri Simsont, Írország ismét a jelenlegi mezőgazdasági biztost, Phil Hogant nevesítette. Magyarország jelöltje Trócsányi László, Lettországé Valdis Dombrovskis pénzügyi biztos, Ausztriáé a jobbközép Johannes Hahn, Szlovákia a szociáldemokrata Maros Sefcovic-t javasolja. Görögország jelöltje a közismert Margaritis Schinas, aki európai parlamenti képviselő és a leköszönő Bizottság szóvivője.