Körvonalazódni látszik a 2019–2024-es időszakra mandátumot kapott új Európai Parlament (EP) összetétele: tagjainak felét az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége teszi majd ki a jelek szerint, noha mindkét frakció mandátumokat vesztett az előző törvényhozási ciklushoz képest.

Az európai parlamenti képviselők száma nem haladhatja meg a 751-et (750 plusz az elnök). Elvben minden ország a lakosság létszámával arányos számú képviselőt küldhet az EP-be, de a gyakorlatban a „csökkenő arányosság” elve érvényesül: egyetlen országnak sem lehet hatnál kevesebb és 96-nál több képviselője. Az Európai Parlament tagjai politikai irányultságuk és nem állampolgárságuk alapján választanak maguknak frakciót.

A 2019. május 23-26-i választásoknak az EP honlapján megtekinthető eredményei még mindig nem véglegesek. Ezeket a távozó parlament struktúrájára alapozva ismertették, így az EP-ben eddig is képviselettel rendelkező nemzeti pártokat ugyanabba a csoportba sorolták, amelyhez a választások előtti, nyolcadik törvényhozási ciklusban tartoztak.

A június 26-i frissítés alapján hivatalos eredmények (vagyis a tagállam választásokért felelős hatósága által kihirdetett és a nemzeti törvényhozói testület által jóváhagyott végeredmények) láthatók Ausztria, Belgium, Németország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Magyarország esetén. A többi ország esetében az összes szavazat megszámlálását követően a tagállam választásokért felelős hatósága által közzétett végeredmények láthatók.

            Képviselői helyek EP-csoportok és országok szerint

Az EU által közzétett ideiglenes, a távozó parlament struktúrájára épülő adatok értelmében az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) képezi továbbra is a legnépesebb frakciót, 182 képviselője van az összesen 751-ből (az előző törvényhozási ciklusban 216 volt). A tagországonként mandátumot nyert képviselők számához viszonyítva Németország adja a legtöbb EPP-tagot (29 a 96 képviselő közül), aztán Románia (14 a 32-ből), Ausztria (7 a 18-ból) és Bulgária (7 a 17-ből) következik a sorban. Az EPP-frakcióban egyetlen képviselője sincs Észtországnak és az Egyesült Királyságnak. A 14 romániai tag közül tíz a PNL, kettő az RMDSZ, kettő pedig a PMP színeiben került a frakcióba. A csoport legnépesebb küldöttsége a német.

Az új testület második legnagyobb frakcióját a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) képezi, amely 154 tagot számlál (az előző ciklusban ez a szám 185 volt). A legtöbb EP-képviselő Spanyolországból érkezik ebbe a csoportba (20 az 54-ből), Csehországnak és Írországnak pedig egyetlen képviselője sem lesz itt. Románia 10 képviselőt küld az S&D-be, közülük nyolcat a PSD, kettőt pedig a Pro Románia listáján választottak meg.

Az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportja, a Renew Europe (amely a volt Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért csoportból, a francia Renaissance-ból és a romániai USR PLUS szövetségből áll), 108 széket fog elfoglalni az Európai Parlamentben (az előző ciklusban ez a szám 69 volt). Arányaiban a legtöbb képviselő Csehországból (6 a 21-ből) és Dániából (5 a 13-ból) kerül ide. A legnépesebb delegáció ebben a frakcióban a Franciaországé (21) és az Egyesült Királyságé (16). Romániából 8 képviselő csatlakozik hozzájuk, ők az USR PLUS 2020 szövetség színeiben kaptak mandátumot. Hét országnak - Ciprusnak, Görögországnak, Olaszországnak, Lettországnak, Máltának, Lengyelországnak és Portugáliának - egyetlen képviselője sem lesz itt.

Az EP negyedik legnagyobb frakciója a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport (Verts/ESS), amely 75 tagot számlál (az előző öt évben ez a szám 52 volt). A legtöbb tagot - 25-öt - Németország adja, Franciaország 12, az Egyesült Királyság 11 képviselőt küld ebbe a frakcióba.

Az Identitás és Demokrácia (ID), korábbi nevén Nemzet és Szabadság Európája csoportnak 73 tagja lesz az új összetételű EP-ben (az előző törvényhozási ciklusban jegyzett 36 helyett). A legnépesebb küldöttséget Olaszország (28 képviselő) és Franciaország (22 képviselő) tudhatja magáénak.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport (ECR) 62 tagú lesz, míg az előző ciklusban 77 helyet birtokolt. A frakció képviselőinek csaknem fele (26 képviselő) lengyel, ők alkotják a legnépesebb küldöttséget.

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoportban (EFDD) mindössze három ország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság képviselteti magát, és összesen 43 hely jut nekik, eggyel több, mint az előző ciklusban. Az Egyesült Királyságnak van a legnépesebb küldöttsége, ez 29 képviselőt számlál.

Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportnak (GUE/NGL) 41 képviselői hely jutott, az előző ciklusban birtokolt 52-höz képest. Ebben a frakcióban 14 országnak van képviselője.

Az új összetételű EP-ben hét újonnan megválasztott képviselő van, akik a leköszönő parlament egyik képviselőcsoportjához sem tartoznak, heten pedig függetlenként tevékenykednek (az elmúlt ciklusban 20 független képviselő volt).

A valasztasi-eredmenyek.eu oldalon közzétett ideiglenes eredményekből az is kiderül, hogy a Máltát képviselő EP-tagok (6) mindössze két frakció között oszlanak meg, ez az EPP és az S&D. Málta mellett Ciprusnak, Észtországnak és Luxemburgnak van a legkevesebb képviselője az EP-ben. Ezzel szemben a németországi pártok listáin mandátumhoz jutott összesen 96 képviselő hét frakció között oszlik meg, emellett független és újonnan megválasztott EP-képviselői is vannak az országnak. Németország az egyetlen EU-tagállam, amelynek maximális számú képviselője van.

            Részvételi arány

A részeredmények szerint a májusi európai parlamenti választáson 50,62% volt a részvételi arány, magasabb a 2014-ben jegyzett 42,61%-nál. Öt évvel ezelőtt volt egyébként a leggyengébb a részvétel az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta. A közvetlen választásokat megelőzően az európai parlamenti képviselőket az egyes tagállamok nemzeti parlamentjei jelölték ki.

A 2019-es EP-választáson az EU-tagállamok közül húszban nőtt a részvétel az öt évvel ezelőtt jegyzetthez képest. A legjelentősebb különbség Spanyolországban figyelhető meg (a 2014-es 43,81%-ról 2019-ben 60,73%-ra nőtt a részvétel), de számottevő az eltérés Románia (32,44%-ról 51,07%-ra nőtt), Magyarország (28,97%-ról 43,36%-ra) és Ausztria (45,39%-ról 59,80%-ra) esetében is.

Ezzel szemben Belgiumban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Görögországban, Portugáliában, Máltán és Bulgáriában kevesebben járultak az urnákhoz, mint 2014-ben.

Az eddigi legnagyobb, 61,99%-os részvételi arányt a 40 évvel ezelőtt megtartott első európai parlamenti választáson jegyezték. Akkor mindössze kilenc tagállama volt az Európai Uniónak. Azóta folyamatosan csökken az urnákhoz járulók száma, 2014-ben volt a legalacsonyabb a részvétel.

            A következő lépések

Az új összetételű Európai Parlament július 2-a és 4-e között tartandó első plenáris ülése előtt a képviselőknek el kell dönteniük, hogy melyik politikai csoporthoz csatlakoznak, ha nem függetlenként kívánnak tevékenykedni. A nyolcadik törvényhozási ciklusban nyolc frakció volt: Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP), Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben (S&D), Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért + Renaissance + USR PLUS (ALDE&R), Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Zöldek/ESS), Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), Nemzetek és Szabadság Európája (ENF), Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD), Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL). A 2014 és 2019 közötti, nyolcadik törvényhozási ciklusban 749 képviselő kapott helyet az Európai Parlamentben, közülük 20 függetlenként tevékenykedett.

Ugyancsak az első plenáris ülés előtt, június folyamán az Európai Tanács elnöke egyeztet az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság elnökjelöltjeiről, a választások eredményeinek szem előtt tartásával. A konzultációkat követően az Európai Tanács elnöke javaslatot tesz az elnökjelöltről az Európai Tanácsnak, amelynek minősített többséggel (az EU lakosságának 65 százalékát képviselő tagállamok, de legkevesebb a tagállamok 55 százaléka) kell döntenie. Az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament választja meg a július 2-i plenáris ülésen. Ehhez a tagok többségének, azaz legalább 376 képviselőnek a szavazatára lesz szükség. Ugyanezen az ülésen a képviselők megválasztják az EP elnökét, a 14 alelnököt, valamint az öt kvesztort. Emellett döntenek az állandó bizottságok és az albizottságok tagjainak számáról, megkezdve ezáltal az új törvényhozási ciklust. Az elkövetkező hetekben a bizottságok megtartják az első üléseket, amelyeken megválasztják az elnököket és alelnököket.

Szeptember-októberben a tagállamok - szorosan együttműködve az Európai Bizottság új elnökével - biztosokat javasolnak, majd a biztosjelölteket meghallgatják a javasolt portfóliókért felelős parlamenti szakbizottságok. Október-novemberben az Európai Parlament többségi szavazással jóváhagyja az Európai Bizottság új összetételét. Az EB a tervek szerint november 1-jén kezdi el a munkát.