Az Európai Unió egyik legkézzelfoghatóbb megvalósítása, a schengeni övezet a személyek szabad mozgását lehetővé tevő térség, amelynek országai között eltörölték a határellenőrzést. A szabály mellett azonban számos kivétel is van.

A schengeni övezetnek jelenleg 26 ország a tagja, ezek közül 22 európai uniós tagállam (az EU-tagállamok közül nem tartozik hozzá Bulgária, Ciprus, Horvátország, Írország, Románia és az Egyesült Királyság). Az övezet négy tagállama ugyanakkor nem tagja az EU-nak (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc).

A schengeni övezetet fokozatosan alakították ki 1985-től kezdve, amikor a luxemburgi Schengenben több európai kormány képviselője aláírt egy elvi megállapodást. A gyakorlatban a határellenőrzést első alkalommal 1995-ben szüntették meg Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország között.

A térségen belül a tagországok állampolgárai szabadon utazhatnak, nem vetik őket alá ellenőrzésnek a határnál.

Ugyanakkor viszont határellenőrzést tartanak például két EU-tagállam között közlekedő repülő utasai esetében, amennyiben a járat egy Schengen-tagállam és egy, nem a schengeni övezethez tartozó ország között közlekedik.

A schengeni övezet belső határainak eltörlése egyúttal azt is jelentette, hogy meg kellett erősíteni az övezet külső határait. Következésképpen a schengeni övezet külső határán levő országoknak kötelességük szigorú ellenőrzéseket tartani és szükség esetén rövidtávú vízumokat kibocsátani a térségbe utazó személyek számára.

A schengeni övezethez való tartozás azzal jár, hogy valamennyi tagállam rendőrsége együttműködik a szervezett bűnözés és a terrorizmus visszaszorítása érdekében. Ez elsősorban az információk cseréje révén valósul meg, például a Schengeni Információs Rendszer (SIS) által.

A rendőrségi együttműködés többek közt a határokon átívelő bűnüldözésben ölt testet, azaz valamely Schengen-tagállam rendőrségének jogában áll más tagállamokban is nyomon követni bizonyos személyeket, akik bizonyíthatóan súlyos bűncselekményeket követtek el.

Noha a schengeni övezetben már csak papíron kellene létezniük a határoknak, a tagállamoknak joguk van rendkívüli esetekben ideiglenes határellenőrzést bevezetni.

Az Európai Bizottság egy dokumentuma szerint a rendkívüli és ideiglenes jellegű határellenőrzéseket súlyos biztonsági fenyegetés vagy a külső határok súlyos működészavara indokolhatja, amely a schengeni övezet működésének egészét veszélyeztetheti.

Az intézkedést csak rendkívüli esetekben kellene bevezetni, de több ország rendszeresen alkalmazza.

Franciaország például a 2015. november 13-ai merénylet után vezette be a határellenőrzést, és tavaly októberben ismét meghosszabbította hat hónappal, arra hivatkozva, hogy területén továbbra is számottevő a terrorfenyegetettség.

Ausztria, Dánia, Németország, Svédország és Norvégia szintén határellenőrzést vezetett be a migráció okozta válság következtében.

Franciaország ugyanakkor 2015-től szisztematikusan megtiltotta az Észak-Európába tartó bevándorlók belépését az állam területére, ami feszültséget gerjesztett Párizs és Róma között.

Több országot aggodalommal tölt el, hogy e kivételek fokozatosan szabállyá válnak, és ez veszélybe sodorná a schengeni rendszert.