Többtucatnyi gyógyszert tesztelnek, több mint száz oltáson dolgoznak, több száz klinikai vizsgálat van folyamatban. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit sikerült elérni ez idáig a COVID-19 kezelésére alkalmas gyógyszer megtalálása, illetve a betegség megelőzése felé vezető úton.

Kezelések: Kudarcok sorozata után remény

Dexametazon: életeket ment

Az olcsó és széles körben elterjedt dexametazon voltaképpen egy szteroid, amelyet allergiás reakciók, valamint a reumás ízületi gyulladás és az asztma kezelésében alkalmaznak. Egy, a COVID-19 kezelésére alkalmas gyógyszert kereső kutatócsoport június közepén jelentette be, hogy a dexametazon egyharmaddal csökkentette az elhalálozást a súlyos állapotba került koronavírus-fertőzöttek körében.

Nem sokkal ezután a brit kormány közölte, elkezdik a gyógyszer alkalmazását a kórházban kezelt koronavírusos betegek gyógyításában.

Ez azonban még nem a várt csodaszer: míg a kutatók szerint a lélegeztetőgépre szoruló nyolc beteg közül egynek az élete megmenthető a dexametazonnal, a valóság azt bizonyította, hogy súlyos esetekben kevésbé hatékony.

Remdesivir: marginális előnyök

Már legalább két jelentős amerikai egyesült államokbeli kutatás is igazolta, hogy a remdesivir antivirális gyógyszerrel csökkenthető a COVID-19-fertőzöttek kórházi kezelésének időszaka.

A New England Journal of Medicine című tekintélyes szaklap májusi számában ismertetett kutatás szerint az eredetileg az Ebola kezelésére kifejlesztett remdesivir fiola felgyorsította a betegek felépülését.

Washington már május 1-jétől engedélyezte a készítmény használatát a koronavírusos betegek kezelésében, majd több ázsiai ország, köztük Japán és Dél-Korea is követte a példáját.

Bár a gyógyszernek van némi hatása, ez sem tekinthető csodaszernek: alkalmazásával 15 napról átlagban 11 napra csökken a kórházi kezelés időszaka.

Mi több: egy, a The Lancet nevű tudományos szaklapban megjelent tanulmány azt állítja, hogy az új koronavírussal diagnosztizált betegek esetében nincs "jelentős klinikai hatása" a remdesivir-kezelésnek.

Miként járul hozzá a remdesivir a COVID-19 legyőzéséhez?

gr-1-hu.png

Hidroxiklorokin: vegyes eredmények

Bár az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a COVID-19 elleni csodaszerként jellemezte, egyelőre kevés tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a malária kezelésében évtizedek óta használt hidroxiklorokin valóban hatásos lenne a koronavírus ellen is.

A RECOVERY nevű brit kutatócsoport éppen ebben a hónapban közölte, hogy egyáltalán nem segített a koronavírusos betegeken ez a gyógyszer.

A The Lancetben megjelent - majd később a közölt adatokkal kapcsolatban felmerült problémák miatt visszavont - tanulmány szerzői azt állították, hogy egyáltalán nem bizonyult hatásosnak a hidroxiklorokinos kezelés, sőt növelte az elhalálozás kockázatát, ami miatt számos ezzel kapcsolatos klinikai vizsgálatot megszakítottak.

Az Amerikai Egyesült Államok június 15-én úgy döntött, nem engedélyezi a továbbiakban, hogy hidroxiklorokinnal, illetve egy ehhez hasonló gyógyszerrel, a klorokinnal kezeljék a koronavírusos betegeket.

Két nappal később az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is bejelentette, hogy kizárható a hidroxiklorokin a koronavírusos páciensek kezeléséből.

Mindazonáltal a WHO elismeri, a folyamatban levő klinikai vizsgálatok még bebizonyíthatják, hogy a COVID-19 megelőzésére hatékony lehet a gyógyszer.

Gyógyszeres szekrény

A fentiek mellett több más olyan gyógyszert is teszteltek a COVID-19 ellen, amelyeket más betegségek kezelésében alkalmaznak.

A The Lancet szerint már több mint ezer klinikai vizsgálat indult többtucatnyi gyógyszeres kezelés kapcsán.

E tekintetben a lopinavir és a ritonavir antiretrovirális gyógyszerek, a klórpromazin antipszichotikum, valamint a tocilizumab immunoszupresszív gyógyszer tűnik a legígéretesebbnek.

A fertőzésből kigyógyult betegektől származó vérplazma transzfúziója az eddigi eredmények szerint szintén bizakodásra adhat okot.

A kutatók példátlan erőfeszítései ellenére azonban még mindig nem sikerült megtalálni a COVID-19 ellen egyértelműen hatásos készítményt.

A szakértők többsége úgy véli, a vírust elpusztítani képes egyetlen csodaszer helyett inkább a több készítmény szimultán használatára alapozó terápiákra kell fókuszálni.

Vakcina: Versenyfutás az idővel

Hány készül?

A WHO legfrissebb, június 16-án közzétett adatai szerint tizenegy különböző klinikai vizsgálat van folyamatban világszerte a COVID-19 elleni védőoltás megtalálása érdekében.

Az emberi alanyokon végzett klinikai vizsgálatok több mint fele (szemben a laboratóriumi állatokon végzett kísérletekkel) Kínában zajlik, abban az országban, ahol először azonosították a SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-19 betegséget.

Noha Pekingben nő az esetszám, Kína világviszonylatban elsőként akar előállni az oltással, ezért felgyorsította a kutatásokat ezen a téren.

A világszinten kifejlesztés alatt álló vakcinák zöme a klinikai vizsgálat három fázisa közül az elsőben van. Ebben a szakaszban a biztonságosságot vizsgálják. Csak néhány van a második, illetve harmadik fázisban, amikor már az oltóanyag hatékonyságát figyelik meg.

Egyelőre csak részleges eredményeket hoztak nyilvánosságra, ebből néhányat „biztatónak” tartanak.

A kutatás előrehaladott szakaszában van többek közt egy európai projekt, amelyet az Oxford Egyetem vezet az AstraZeneca gyógyszervállalattal.

Egy másik, haladó stádiumban levő projekt Kínában zajlik a Katonai és Orvostudományi Akadémia, valamint a CanSinoBIO vállalat bevonásával.

Ki vezet az oltóanyag kifejlesztéséért zajló versenyben?

gr-2-hu.png

A már készülő oltóanyagokon kívül a WHO további 128 lehetséges vakcinát jelölt meg, amelyek még preklinikai fázisban vannak.

A londoni Higiéniai és Trópusi Gyógyászati Iskola szintén próbál nyilvántartást vezetni az oltóanyag előállítása érdekében zajló kutatásokról. Az intézmény adatai szerint legalább 194 ilyen kísérlet van folyamatban, 17 közülük a klinikai vizsgálat fázisában van.

Különböző megközelítések

A WHO nyolc kategóriába sorolta az oltóanyag-előállítási projekteket.

A hagyományos vakcinákban kémiai úton vagy hevítéssel legyengítik az egyes kórokozókat, ami azt jelenti, hogy "életben maradnak", csak legyengülnek. Más kórokozók inaktívak, azaz a vírus megsemmisült.

Az úgynevezett alegység vakcinák vírusfragmenst - általában felszíni fehérjét – használnak az immunválasz és immunitás kiváltására.

A vírusvektoros oltások ezzel ellentétben élő, jóindulatú vírusokat használnak az emberi sejtekben immunitást indukáló DNS szállítására.

A vakcinák új generációja az örökítőanyag egy másik formáját, az RNS-t hasznosítja, amely a patogén fertőzések patogenezisében részt vevő fehérje termelésének stimulálásához szükséges információt kódolja, hogy a sejtekben immunválaszt válthasson ki.

Előjegyzési napló

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) május közepe táján úgy becsülte meg, hogy „optimista forgatókönyv” szerint egy éven belül készülhet el az oltóanyag.

Más szakértők viszont azt remélik, hogy már ez év végére elkészül egy vakcina, amely megakadályozhatná a fertőzés második hullámát az északi féltekén.

Az amerikai kormány 2021 januárjáig 320 millió adag oltást szándékozik biztosítani, ez a szám nagyjából megfelel az USA lakosságának. Ugyanakkor bejelentette, hogy hozzájárul a magánvállalkozások fejlesztési költségeinek fedezéséhez.

Kínában az állami tulajdonban lévő Sinopharm óriásvállalat jelenleg két vakcinát készít elő, ezek 2020 végén vagy 2021 elején jelenhetnek meg a piacon.

Európában több projekt is azt tűzte ki célul, hogy még év végéig előáll egy jóváhagyott oltóanyaggal. A gyártáshoz és forgalmazáshoz szükséges folyamatok azonban pluszheteket vagy hónapokat is igénybe vehetnek.

Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia megállapodást írt alá az AstraZeneca gyógyszercsoporttal, amely garantálja, hogy 300 millió adagot oltást szállítanak az Európai Unióba.

Árak

A legjelentősebb gyógyszergyártók úgy nyilatkoztak, hogy elérhető áron fogják forgalmazni a vakcina bármely formáját.

Az AstraZeneca azt mondta, nem kíván profitra szert tenni ebből az oltásból. Olivier Nataf, a cég franciaországi leányvállalatának elnöke adagonként két eurós árat javasolt.

Sorbanállás

A Trump-adminisztráció leszögezte, hogy elsőbbséget fog biztosítani az időseknek, az ismert kockázati tényezőkkel rendelkező (például magas vérnyomásos vagy cukorbeteg) embereknek, valamint a nélkülözhetetlen szakmai kategóriáknak, főleg az egészségügyben dolgozóknak.

Más országok is hasonlóan vélekednek a prioritásokról.

 {
 "excerpt": "Többtucatnyi gyógyszert tesztelnek, több mint száz oltáson dolgoznak, több száz klinikai vizsgálat van folyamatban. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit sikerült elérni ez idáig a COVID-19 kezelésére alkalmas gyógyszer megtalálása, illetve a betegség megelőzése felé vezető úton.",
 "creationDate": "2020-07-08",
 "permalink": "https://ednh.news/hu/zajlik-a-hajtovadaszat-a-covid-19-elleni-gyogyszerert-es-vakcinaert/",
 "language": "hu",
 "categories": "Koronavírus|News",
 "media": "Infographic|Photo|Videó 3D",
 "imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2020/07/000_1RU1EM-joel-saget-1.jpg",
 "status": "publish",
 "authorId": "6",
 "author": "afp"
}