Augusztus elején az Európai Bizottság (EB) közzétette a legfrissebb Eurobarometer-felmérés eredményeit, amely a polgárok sokkal pozitívabb megítélését mutatja az Európai Unió (EU) iránt. Az idei európai parlamenti választások után, a június 7-e és július 1-je között készített felmérés az elmúlt öt esztendő legjobb eredményét hozta. Legutóbb egy 2014-ben, a Juncker-bizottság megalakulása előtt készített közvélemény-kutatásnak volt ennyire kedvező kicsengése.

Az EB szerint a legfontosabb eredmények az euró rekordszintű támogatottsága, és hogy az európai polgárok érdeklődésének középpontjában a migráció után az éghajlatváltozás áll.

Az EU-ba vetett bizalom 20 tagállamban nőtt, és továbbra is meghaladja a nemzeti kormányokba vagy parlamentekbe vetett bizalmat. A legmagasabb támogatottsági szintet Litvániában (72%), Dániában (68%) és Észtországban (60%) jegyezték. Több országban a válaszadók több mint fele „hajlik arra, hogy bizalommal legyen az EU iránt”: Luxemburg (59%), Finnország (58%), Portugália (57%), Málta és Svédország (mindkettő 56%), Bulgária és Magyarország (mindkettő 55%), Írország, Lengyelország, Hollandia és Ciprus (mind 54%), Románia és Ausztria (mindkettő 52%), Lettország és Belgium (mindkettő 51%).

Az előző, 2018 őszi Eurobarométer óta 23 tagállamban nőtt az EU-ról pozitív képet alkotók aránya, a legnyilvánvalóbban Cipruson (47%, +11), Magyarországon (52%, +9), Görögországban (33%, +8), Romániában (60%, +8) és Portugáliában (60%, +7). Az egész Unió tekintetében a polgárok 45%-a van jó véleménnyel, 35%-a semleges, és csak 17% (az elmúlt 10 év legalacsonyabb százaléka) van rossz véleménnyel az Unióról.

Az európaiak többsége (61%) optimista az Unió jövője tekintében, míg 34% pesszimista. Az optimizmus Írországban (85%), Dániában (79%), Litvániában (76%) és Lengyelországban (74%) a legnagyobb; a legalacsonyabb szintet az Egyesült Királyságban (47%) és Franciaországban (50%) regisztrálták.

A demokrácia működését a polgárok 55%-a látja kielégítőnek az EU-ban, ez 5 százalékpontos növekedést jelent az előző őszhöz képest, és 11 százalékpontosat 2014 tavaszához viszonyítva. Az elégedetlenek száma öt százalékponttal, 36%-ra csökkent.

A 28 tagállam állampolgárainak többsége (56%) úgy gondolja, hogy "hangjuk számít az EU-ban", ami 7 százalékponttal több, mint tavaly ősszel, és 11 pontos növekedést jelent 2014 júniusához képest. A legmagasabb a bizalom Svédországban (86%), Dániában (81%) és Hollandiában (76%).

Az egységes európai valuta támogatottsága az euróövezeten belül egy százalékponttal, 76%-ra nőtt, míg az EU egészében változatlanul 62% maradt.

A nemzetgazdaságuk helyzetével kapcsolatos vélemények az európaiak 49%-ánál pozitívak, 47%-ánál pedig negatívak. 17 tagországban a polgárok többségének jó véleménye van a nemzetgazdaságról, köztük Luxemburgban (94%), Dániában (91%) és Hollandiában (90%). A legkevesebb pozitív véleményt Görögországban (7%), Horvátországban és Bulgáriában (mindkettő 20%), Olaszországban (22%), Spanyolországban (26%) és Franciaországban (29%) regisztrálták.

Az EU 28 tagállama polgárainak 73%-a (két százalékponttal több, mint tavaly ősszel) úgy véli, hogy az EU legnagyobb megvalósítása az európai polgárság és a mozgás szabadsága. A legtöbb ilyen választ Luxemburgban (93%), Németországban (88%) és Spanyolországban (87%) adták. A polgárok többsége még azokban az országokban is értékeli az európaiság előnyeit, ahol a legkisebb arányban támogatják a fenti véleményt: Görögországban és Olaszországban (mindkettőben 57%), valamint Bulgáriában (52%).

A polgárok nagy többsége, 81%-a (ez két százalékponttal kevesebb, mint 2018 őszén) támogatja a mozgásszabadságot, azaz hogy bárhol lehet élni, dolgozni, tanulni vagy vállalkozást működtetni az Unióban. A mozgásszabadság támogatottsága egyetlen tagországban sem esik kétharmad alá, a legnagyobb Litvániában (94%), a legalacsonyabb Olaszországban és az Egyesült Királyságban (mindkettő 68%).

Európai és nemzeti szinten a polgárok legnagyobb aggodalma a bevándorlás marad, amelyet a válaszadók 34%-a említ, ez 6 százalékponttal alacsonyabb, mint a tavaly őszi szint. Másrészt az éghajlatváltozás miatti aggodalom 6 százalékkal nőtt, így ez a probléma az európaiak fontossági sorrendjében az ötödikről a második helyre lépett elő. Harmadik helyen, egyaránt 18 százalékon áll a gazdasági helyzet, a tagállamok pénzügyi helyzete és a terrorizmus, majd a környezetvédelem következik, amely a polgárok 13%-ának figyelmét köti le. Az EU egészét tekintve a hetedik helyen a munkanélküliség van (12%), viszont ez az emelkedő árakkal, az inflációval vagy a megélhetési költségekkel és a szociális segélyekkel megosztva (21%) vezeti a nemzeti listát. Nemzeti szinten, 2014 óta először, a bevándorlás nem tartozik az európaiak felfogásában az első három probléma közé (17%).

Romániában a polgárok 60%-a pozitív képet alkot az EU-ról (szemben a 45%-os európai átlaggal); 52%-uk bízik az Unióban (az átlag 44%); 50%-uk optimista a munkaerőpiacot illetően (az átlag 44%).

Az Eurobarométert az Unió 28 tagállamában és öt csatlakozásra jelölt országban (Észak-Macedónia Köztársaság, Törökország, Montenegró, Szerbia és Albánia), valamint a ciprusi török közösség körében, 27.464 személy megkérdezésével készítették.