Rendezetlen Brexit: milyen előkészületeket tesznek a tagországok

Egy október 31-én esedékes rendezetlen Brexit fenyegetésének árnyékában az Európai Unió (EU) tagországai megpróbálják megvédeni gazdaságukat, a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmüket és a királyságban élő polgáraik jogait.

Azon kilátás miatt, hogy november 1-jétől ismét kereskedelmi korlátok magasodnak Nagy-Britannia és EU-s szomszédjai között, az érintettek tartanak tőle, hogy a határokon ismét rémálomba illő sorok alakulnak ki, amelyek hatalmas veszteségeket okozhatnak az exportőröknek.

A mozgás szabadságának esetleges korlátozása szintén aggodalmat okozhat a Nagy-Britanniában élő 3,5 millió EU-s polgár, valamint a más EU-országokban élő 1,2 millió brit számára.

Az alábbiakban összefoglaljuk a különböző EU-tagországok által tett előkészületeket:

– Nagy-Britannia: Félelmek a közrend megzavarása miatt –

Nagy-Britannia kijelentette, hogy a legtöbb importra megszünteti a vámtarifákat, csak a mezőgazdasági termelők védelme érdekében tart fenn alacsony vámot néhány termék esetében.

Az EU a maga részéről kijelentette, hogy „harmadik országként” fogja kezelni Nagy-Britanniát, általában alacsony vámtarifákat alkalmaz majd, amelyek azonban elérhetik a 10%-ot, például a gépkocsik esetében.

Egy, a megállapodás nélküli Brexit következményeiről augusztusban készített és utólag kiszivárgott kormányjelentés riadalmat keltett a brit lakosság körében.

A szóban forgó jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a La Manche csatorna kikötőiben sorok alakulhatnak ki, amelyek gyógyszerhiányhoz és az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethetnek, ami viszont a „közrend megzavarását” válthatja ki.

Eközben Nagy-Britanniához már több mint egymillió európai fordult „letelepedett jogállásért” (“settled status”), ezeknek körülbelül egyharmada nem kapott állandó tartózkodási engedélyt.

– Írország: A Brexit frontvonalában –

Arra lehet számítani, hogy Írországot érinti leghátrányosabban legnagyobb kereskedelmi partnerének rendezetlen kilépése az EU-ból.

Az ír marhahúskivitel több mint fele Nagy-Britanniába megy, és ez magas ára miatt kiszorulhat a piacról, amennyiben egy megállapodás nélküli kilépést követően vámtarifát vezetnek be.

Mivel Írország élelmiszer-szükségletének nagy részét Nagy-Britanniából vagy azon keresztül importálja, a kiskereskedők a friss termékek esetleges hiányának veszélyére figyelmeztettek.

Eközben Nagy-Britannia és az EU között továbbra viták vannak a tekintetben, hogy miként lehet elkerülni az Írország és a brit ellenőrzés alatt álló Észak-Írország közötti határ- és vámellenőrzéseket, és megvalósítani a fizikai infrastruktúra nélküli határátkelést, amelyeket kulcsfontosságúnak tekintenek az 1998-as évi békemegállapodás fenntartásához, amely három évtizedes felekezeti konfliktust zárt le.

– Németország: „Bármire kész” –

A német kormány azt állítja, hogy készen áll az „összes elképzelhető kilépési lehetőségre”, és mintegy 50 törvényt és rendeletet fogadott el, amely tompítja a megállapodás nélküli kilépés hatását.

Berlin szerint a legfontosabb prioritás a csatorna mindkét oldalán élő polgárok érdekeinek védelme, „akik élvezték a szabad mozgás előnyeit, és e jog birtokában hoztak életre szóló döntéseket”.

A Németországban élő brit állampolgároknak a Brexit után kilenc hónap áll rendelkezésükre, hogy tartózkodási engedélyért folyamodjanak.

Kereskedelmi szempontból Németország 900 új vámtisztviselőt alkalmazott, hogy segítse a kereskedelmet ötödik legnagyobb exportpiacával.

– Franciaország: Félelmek a La Manche csatorna forgalma miatt –

Franciaország hangsúlyozta, hogy készen áll a megállapodás nélküli kilépésre, és ezen a héten főpróbát tart Calais kikötőjében – amely a Nagy-Britannia és a kontinens közötti kereskedelem egyik legfontosabb pontja – és bemutat egy új technológiát, amely a hosszú sorok kialakulásának elkerülését célozza.

Párizs több száz vámtisztviselőt alkalmazott, és kidolgozott egy vonalkód-rendszert a La Manche csatornán áthaladó kamionok számára, hogy segítsen a vámhatóságoknak felmérni a szállítmányok tartalmát, és eldönteni, hogy kell-e a kamionokat ellenőrizni érkezéskor.

A franciaországi briteknek, akik az EU második legnagyobb külföldön élő brit közösségét alkotják (legalább 150.000 ember), a Brexit után egy év áll rendelkezésükre, hogy tartózkodási engedélyt kérjenek.

– Spanyolország: Gibraltár – üllő és kalapács között

Az EU-ban Spanyolországban él a legnagyobb számú brit lakos. Az ország 875 köztisztviselőt bízott meg olyan kérdések megoldásával, mint a vám- és határellenőrzés, valamint a tartózkodási jogok a Brexit után.

Sok kérdés azonban továbbra is nyitva maradt, beleértve azt is, hogy Spanyolország hogyan fog együttműködni a déli partján fekvő brit területtel, Gibraltárral.

Spanyolország szabad mozgást ígért a Brexit után „A szikla” (“The Rock”) néven ismert területtel, és kijelentette, hogy 400.000 brit számára tartózkodási engedélyt ad.

– Olaszország: Csökkenhet az eladott prosecco mennyisége –

Olaszország kijelentette, hogy azok a britek, akik évente legalább hat hónapot töltöttek az olasz állam területén a Brexitet megelőző öt esztendőben, állandó tartózkodásra lesznek jogosultak.

A prosecco-gyártók, akiknek brit ügyfelei évente az elképesztő számú, 120 millió palackot ürítenek ki, azok közé tartoznak, akiket a leginkább aggaszt a megállapodás nélküli Brexit lehetősége.

„A bizonytalanság aggaszt minket, de bízunk benne, hogy a britek nem mondanak le bűnös örömükről” – jelentette ki Innocente Nardi, a Conegliano Valdobbiadene, a prosecco-gyártók egyesületének elnöke.

– Lengyelország: Útlezárások jöhetnek –

Lengyelországnak komoly érdekei fűződnek ahhoz, hogy az EU és Nagy-Britannia között a Brexit után is folytatódjon a kereskedelem: az Egyesült Királyság és az EU-s szomszédai között szállított áruk kb. 25%-át mintegy 2.500 lengyel fuvarozó szállítja.

A lengyelek alkotják a legnagyobb külföldi közösséget Nagy-Britanniában.

A londoni lengyel nagykövet írásban fordult a Nagy-Britanniában élő, megközelítőleg egymillió lengyelhez, azt tanácsolva honfitársainak, hogy jelentkezzenek be a brit letelepedés-szabályozási rendszerbe.

A lengyel gazdaság rossz állapotára utalva felkérte ugyanakkor a lengyeleket, hogy térjenek vissza hazájukba.

– Hollandia: Nagy búcsúbuli –

A holland kormány két évet fordított a rendezetlen Brexit előkészítésére, bejelentette, hogy 900 új vámtisztviselőt alkalmaz, és több száz új parkolóhelyet hoz létre a várakozó kamionok számára a forgalmas rotterdami kikötőben.

A hollandok azonban abban is reménykednek, hogy kihasználhatják a bizonytalanságot, amelyet Nagy-Britannia kilépése okoz az EU-ból:

A holland külföldi befektetési ügynökség (NFIA) augusztusában bejelentette, hogy közel száz nemzetközi vállalat úgy döntött, hogy telephelyet hoz létre Hollandiában, hogy biztosan elérje az európai piacot.

– Görögország – Félelem a turizmus visszaesésétől –

Mivel a Nagy-Britanniából érkező turisták második helyen állnak a Görögországban nyaraló külföldiek sorában (tavaly hárommillió brit üdült Görögországban), az athéni kormány aggódik, hogy a Brexit utáni határellenőrzés negatív hatással lesz az ország turizmusára.

Athén kétségbeesetten kívánja elkerülni a befolyásos kereskedelmi hajózási ágazatai működésének bármilyen zavarát.

A görög hajótulajdonosok a 19. század óta vannak jelen Nagy-Britanniában.