Az Európai Unió (EU) koordinálja és irányítja tagállamai környezetvédelmi politikáit az ipar terén kidolgozott szabályozások és a környezetpolitikai célok meghatározása révén. A májusi európai parlamenti választások lehetõvé teszik az európai polgárok számára, hogy olyan képviselõket válasszanak, akik Brüsszelben szembenéznek majd a lobbistákkal, diplomatákkal és technokratákkal, hogy kidolgozzák ezeket a kulcsfontosságú törvényeket.

- Eldobható mûanyagok -

Miután hozzájárult a mûanyag zacskók szupermarketekben való forgalmazásának korlátozásához, az Európai Unió ellenszegült az óceánokat szennyezõ szívószálak, fültisztító pálcikák és mûanyag evõeszközök használatának. Az európai parlamenti képviselõk március 27-én elfogadták, hogy 2021-tõl tízféle egyszer használatos mûanyag terméket tiltsanak be, azzal az indoklással, hogy ezek teszik ki a tengeri hulladék mintegy 70%-át. Ugyanakkor a tagállamoknak 2029-ig el kell érniük, hogy a mûanyag palackok 90%-át begyûjtsék, és legkésõbb 2025-ig azt is, hogy a mûanyag flakonok 25%-ban újrahasznosított anyagból álljanak.

2018 júliusában új újrafeldolgozási szabályok léptek hatályba. 2030-ra a csomagolóanyagok 70%-át és a települési hulladék 60%-át újrahasznosítják, a hulladék 10%-ára korlátozzák azt a mennyiséget, ami a lerakókba kerül.

- Tisztább levegõ -

A 28 tagállam nevében a párizsi megállapodás aláírójaként az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását. Ezen általános cél elérésére irányuló erõfeszítéseket megosztották az Unió tagjai között, minden országnak bruttó hazai terméke (GDP) függvényében kell növelnie a megújuló energiák arányát.

Ugyanakkor az EU-nak 2030-ra az 1990-es szinthez képest mintegy harmadával kell csökkentenie energiafogyasztását, emiatt az EU módosított az építkezési törvényeken, és megpróbálta javítani a háztartási gépek hatékonyságát.

Az Európai Unió bizonyos számú gázra vonatkozóan kibocsátási normákat állapított meg, például a savas esõt okozó kén-dioxid-kibocsátást kevesebb mint 20 év alatt 70%-kal csökkentette.

- Kevésbé szennyezõ gépjármûvek -

A Dieselgate néven ismertté vált emissziós botrány - amelyben a Volkswagen német autóipari óriás elismerte, hogy világszerte 11 millió jármûvet szerelt fel egy, a károsanyag-kibocsátási teszteket meghamisító rendszerrel - bizonyítékul szolgált az Európai Unió számára, hogy a dízelmotorok szennyezõanyag-emissziójára - ebben az esetben a nitrogén-oxid kibocsátására - vonatkozó jogszabályok kijátszhatók.

Az EU felülvizsgálta a valós forgalmi körülmények közötti kibocsátási teszteket, nemcsak a nitrogén-oxid, hanem a széndioxid esetében is.

Európa 2009 óta korlátozásokat vezetett be a személygépkocsik gyártásával kapcsolatban, és a közelmúltban újabb korlátozásokról döntöttek a nehéz tehergépjármûvekre vonatkozóan.

A cél az, hogy az autóipar és egyes tagállamok - mint például Németország - erõs ellenállásának dacára a belsõ égésû motorokról a tisztább technológiát alkalmazó erõforrásokra térjenek át.

- A méhek védelme -

A természetvédelmi aktivisták egyik legfrissebb sikere, hogy az EU betiltott három, a méhekre nézve veszélyesnek tartott, neonikotinoid tartalmú rovarirtó szert.

Általánosan tekintve az EU felelõs azért, hogy a környezet és az emberek egészségének védelme érdekében szabályozza a vegyi anyagok használatát.

Ezzel szemben a glifozát-licenc megújításával, e széles körben használt, ám vitatott növényvédõ szer engedélyezésével kapcsolatos viták rávilágítanak az Unió megszorító eljárásainak korlátaira.

Az EU ígéretet tett arra, hogy átláthatóbbá teszi az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökség mûködését, és azt javasolta, hogy a tagállamok ugyanezt tegyék saját illetékes szerveikkel.

- Mentsétek meg a fákat! -

Az Európai Unió 2018 áprilisában az EU Bíróságához fordult, hogy marasztalja el Lengyelországot, amiért az fakitermelést folytatott Európa egyik legrégebbi természetes erdejében, a Bia³owie¿a-erdõben.

Varsó azzal érvelt, hogy egy élõsködõ kéregbogár miatt van szükség a beavatkozásra, amely a száraz, korhadó fával táplálkozik, de az EU ezt az erdõt a Natura 2000 program keretében a világörökség részének tekinti.