Bár az elmúlt évtizedekben az Európai Unió területén is nőtt a gazdagok és a szegények jövedelme közötti különbség, az EU még mindig vezető pozíciót foglal el az egyenlőtlenségek elleni küzdelem terén - vélik gazdasági elemzők.
Különbségek a tagállamok között
A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséget mérő, nemzetközileg elfogadott Gini-együttható alapján világszinten az Európai Unióban és Kanadában a legkedvezőbb a helyzet e tekintetben.
Mind az Unióban, mind Kanadában 31-re tehető a Gini-index, amelynek értéke 0 és 100 közötti skálán mozog - minél nagyobb az érték, annál nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség. Az egyes EU-tagállamok eredményei nagymértékben eltérnek egymástól, az átlagot néhány keleti ország is lehúzza.
A jövedelmi egyenlőtlenség Bulgáriában a legnagyobb, az Eurostat szerint az ország Gini-indexe 40 pontra tehető. Bulgáriát Litvánia és Lettország követi, majd Spanyolország, Portugália és Görögország következik a sorban. Nagy-Britanniának és Romániának egyaránt 33-as a Gini-indexe. Németország, Franciaország és Lengyelország jobban áll e tekintetben, mindhárom ország mutatója a 29-es érték körül mozog.
A gazdaságilag legkevésbé polarizált országok is a keleti tagállamok közül kerülnek ki: Szlovákia Gini-együtthatója 23-as értéket mutat, majd Szlovénia és a Cseh Köztársaság következik 24-es indexszel. A rangsor további helyezettjei Svédország, Dánia, Finnország, Belgium, Hollandia és Ausztria, amelyek esetében 26 és 28 között mozog az együttható értéke.
Négy évtizeden át nőtt a társadalmi egyenlőtlenség
Bár a világ más régióihoz képest Európa eredményesebben lépett fel a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége ellen, 1980 és 2017 között az öreg kontinens országainak nagy részében nőtt a szakadék gazdagok és szegények között - mutat rá a World Inequality Lab (WIL). A szakértők által áprilisban közzétett jelentés szerint a leggazdagabbak 1 százalékának jövedelme kétszer nagyobb mértékben nőtt, mint a legszegényebbek 50 százalékának.
Ugyanez a jelentés arra is kitér, hogy inkább az EU-tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentek, mintsem az egyes országokon belüli aránytalanságok.
A jövedelmi egyenlőtlenség a kelet-európai, volt kommunista országokban nőtt a legnagyobb mértékben, amelyeket a 80-as években viszonylagos egyenlőség jellemzett, és a 90-es években áttértek a kapitalizmusra. Ezekben az országokban "egy kislétszámú elit volt a haszonélvezője a szocializmusról a kapitalizmusra való átmenet privatizációinak"- magyarázza a jelentés.
Az adórendszer és hatásai
Nyugat-Európában a leggazdagabbak tíz százalékának adózás előtti jövedelme átlagban hétszer nagyobb a legszegényebbek 50 százalékának kereseténél - áll a WIL kimutatásában. Az adózás utáni jövedelmet tekintve ötszörösre mérséklődik ez az arány, a jövedelem ugyanis 29 százalékkal csökken. Az adózás utáni jövedelemkiigazítási arány Dél- és Észak-Európában 23 százalék, Kelet-Európában 15 százalék.
Míg a nyugat-európai országok nagy részében a progresszív adózás valamely formáját alkalmazzák, azaz a magasabb jövedelműek nagyobb adót fizetnek, több kelet-európai államban - például a balti államokban, Bulgáriában és Romániában - egykulcsos adórendszer van érvényben, vagyis a gazdagok és a szegények egyenlő mértékben veszik ki részüket a közteherviselésből.
A progresszív adózásról való lemondás az egyenlőtlenségek fokozódásához vezet, ami részben a közszolgáltatások finanszírozásának csökkenésével is magyarázható - mutat rá a WIL.
Európa még mindig listavezető
A jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásának dacára Európa még mindig jobb helyzetben van e tekintetben, mint például az Amerikai Egyesült Államok - áll a jelentésben, amely szerint az EU oktatási és egészségügyi rendszere méltányosabb, és a szociális ellátórendszer is hangsúlyozottabb szerephez jut.
Az 1980 óta eltelt időszakban az európai lakosság legszegényebb felének jövedelme 37 százalékkal nőtt, míg az Amerikai Egyesült Államokban stagnált.
Ugyanakkor a jelzett periódusban az USA leggazdagabbjai 0,01 százalékának bevételei 300 százalékkal nőttek, azaz kétszer nagyobb mértékben, mint Európában.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az Egyesült Államok Gini-együtthatója 39-re tehető, azaz 8 ponttal nagyobb az Európai Unió indexénél.
Az OECD-hez tartozó, Európán kívüli államok nagy részében szintén az EU-ban jegyzett szint fölött áll a Gini-mutató: Ausztráliában például 33 pontra, Japánban 34 pontra, Dél-Afrikában 62 pontra tehető a Gini-együttható értéke.
"excerpt": "Bár az elmúlt évtizedekben az Európai Unió területén is nőtt a gazdagok és a szegények jövedelme közötti különbség, az EU még mindig vezető pozíciót foglal el az egyenlőtlenségek elleni küzdelem terén - vélik gazdasági elemzők.",
"creationDate": "2019-05-21",
"permalink": "https://ednh.news/hu/no-a-szakadek-gazdagok-es-szegenyek-kozott-az-europai-unioban-de-nem-olyan-mertekben-mint-a-vilag-mas-reszein/",
"language": "hu",
"categories": "News",
"media": "Infographic|Photo",
"imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2019/05/BERTRAND-GUAYa-768x576-1.jpg",
"status": "publish",
"authorId": "23",
"author": "agerpres"
}