Az Európai Unió (EU) szavazati joggal rendelkező állampolgárai május 23-a és 26-a között döntenek arról, hogy kik képviseljék őket az Európai Parlamentben (EP) a következő ötéves időszakban. Az EP nyolcadik törvényhozási ciklusa 2019. április 18-án ért véget. A májusi választásokat a 2002-ben és 2018-ban frissített európai választási törvényben előírtak alapján szervezik meg, a választási eljárás részleteiről azonban mindegyik tagállam maga dönthet.

 

Így Hollandiában május 23-án, Írországban május 24-én, Lettországban, Máltán és Szlovákiában pedig május 25-én lesznek a választások. Csehországban két napon át, 24-én és 25-én várják az urnákhoz az állampolgárokat, a többi tagállamban pedig május 26-án, vasárnap tartják az EP-választást.

 

Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon 5 százalékos a bejutási küszöb, Olaszországban, Ausztriában és Svédországban 4 százalékos, Görögországban 3 százalékos, Cipruson pedig 1,8 százalékban szabták meg. A többi tizenkét tagállamban - Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Németországban, Írországban, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban nem alkalmaznak küszöbértékeket.

 

Öt tagállamban - Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban - kötelező az EP-választáson való részvétel.

 

Ausztriában, Horvátországban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában, Spanyolországban, Svédországban és Magyarországon 18 év a jelöltekre vonatkozó alsó korhatár. Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, valamint Szlovákiában ezt 21 évben szabták meg. Romániában 23 év, Görögországban és Olaszországban pedig 25 év a választhatóság alsó korhatára.

 

Az április 10-i rendkívüli EU-csúcson született megállapodás értelmében Nagy-Britannia legkésőbb október 31-én kilép az Unióból. Az egyezményben azt is leszögezik, hogy az országnak jogi kötelessége megtartani az EP-választást. E kötelezettség alól csak abban az esetben mentesül, ha május 23-áig ratifikálja a kilépési megállapodást.

 

Ahhoz, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás érvénybe lépjen, az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia azt, egyszerű többséggel.

 

Amennyiben az Egyesült Királyság május 23-áig távozik az Európai Unióból, az EP tagjainak száma a jelenlegi 751-ről 705-re csökken. A Nagy-Britanniának jelenleg járó 73 mandátumból 46 elvész, a fennmaradó 27-et pedig szétosztják azon tagállamok között, amelyek alulképviseltek az EP-ben. Így Franciaország és Spanyolország kap még öt-öt képviselői helyet, Olaszország és Hollandia hármat-hármat, Írország pedig kettőt. Ausztria, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Svédország egy-egy képviselővel küldhet többet az EP-be, mint a 2014-2019-es ciklusban. Ha az Egyesült Királyság nem vesz részt a választásokon, Romániának 33 képviselője lesz az Európai Parlamentben.

 

Május 27-étől az újonnan megválasztott EP-képviselők elkezdik a tárgyalásokat az EP-frakciók megalakítása érdekében. Európai parlamenti képviselőcsoport létrehozásához minimum 25 tagra van szükség, akik a tagállamok legalább negyedét képviselik.

 

Az új törvényhozási ciklus július 2-án kezdődik a Strasbourgban sorra kerülő alakulóüléssel. Ezen az EP-képviselők megválasztják az elnököt, a 14 alelnököt, az öt kvesztort, illetve döntenek a parlamenti bizottságok számáról és összetételéről.

 

Az európai választások eredményének függvényében a tagállamoknak javaslatot kell tenniük az Európai Bizottság elnökének személyére vonatkozóan, majd az EP-nek abszolút többséggel (azaz 50 százalék plusz egy szavazattal) kell jóváhagynia az EB új elnökének kinevezését. Amennyiben a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, egy hónapon belül a tagállamoknak újabb jelöltet kell javasolniuk, és az Európai Tanácsnak minősített többséggel kell elfogadnia a javaslatot.

 {
 "excerpt": "Az Európai Unió (EU) szavazati joggal rendelkező állampolgárai május 23-a és 26-a között döntenek arról, hogy kik képviseljék őket az Európai Parlamentben (EP) a következő ötéves időszakban. Az EP nyolcadik törvényhozási ciklusa 2019. április 18-án ért véget. A májusi választásokat a 2002-ben és 2018-ban frissített európai választási törvényben előírtak alapján szervezik meg, a választási eljárás részleteiről azonban mindegyik tagállam maga dönthet.",
 "creationDate": "2019-05-10",
 "permalink": "https://ednh.news/hu/majus-23-26-kozott-dontenek-az-unios-allampolgarok-az-europai-parlament-uj-osszetetelerol/",
 "language": "hu",
 "categories": "News|Választások",
 "media": "Photo",
 "imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2019/05/agerpres_11645627.jpeg",
 "status": "publish",
 "authorId": "23",
 "author": "agerpres"
}