Párizs - A kínai cégek legalább 145 milliárd eurót (164 milliárd dollárt) fektettek be Európában 2010 óta, az utóbbi időben azonban lassultak a beruházások, mivel több európai kormány is szigorította a külföldi tulajdonszerzés szabályait.

Miközben Hszi Csin-ping kínai elnök meghatározó fontosságú európai látogatásán az Új Selyemút kezdeményezést népszerűsíti, az Európai Unió továbbra is megosztott a Pekinghez való viszonyulás tekintetében.

- Vásárlási láz -

Az Európai Unióba érkező kínai közvetlen tőkebefektetések 2010-ben még mindössze 2,1 milliárd eurót összesítettek, 2015-re azonban ez az összeg 20,7 milliárdra nőtt, 2016-ban pedig elérte a 37,2 milliárd eurót - derül ki a Rhodium Group által készített tanulmányból.

A kínai cégek egyre nagyobb vásárlási lázban égtek, és a svéd Volvo Cars, a Pirelli olasz gumigyár, a Club Med francia üdülőüzemeltető, valamint a német Kuka és a KraussMaffei szerszámgyár is kínai kézre került az elmúlt tíz évben.

Kínai beruházások az EU-ban a 2010–2018-as időszakban

2016-ban azonban a kínai befektetések értéke visszaesett 29,1 milliárd euróra, 2018-ban pedig 17,3 milliárdra.

A tanulmány szerzői ezt egyrészt az európai szabályozások szigorításával magyarázzák, másrészt pedig azzal, hogy Peking is korlátozta az eladósodott cégek által eszközölt befektetéseket.

- Dél és kelet felé -

A 2000 óta Európába érkezett kínai beruházások 60 százalékát az állam által ellenőrzött cégcsoportok eszközölték.

Míg Franciaországot és Németországot aggodalommal tölti el a kínai tőke térnyerése, a kontinens déli és keleti országaiban szívesen látják a kínai befektetőket.

Róma - más uniós országok, például Görögország, Magyarország, Lengyelország vagy Portugália példáját követve - már jelezte, hogy készen áll csatlakozni a kínai Új Selyemút kezdeményezéshez, amely egy egytrillió dollár értékű infrastrukturális projekt.

Athén átengedte kulcsfontosságú pireuszi kikötőjét a Cosco kínai tengeri áruszállító óriáscégnek, amely a spanyolországi Valencia és Bilbao konténerkikötői fölött is rendelkezik.

- Párizs és Berlin védekezni próbál -

Portugália a pénzügyi válság idején megerősítette kapcsolatát Kínával: a Rhodium adatai szerint 6 milliárd euróra nőtt a kínai befektetések értéke, miután az egyik legjelentősebb magán pénzintézetbe, egy biztosítótársaságba és az ország villamosenergia-hálózatát üzemeltető vállalatba is beruháztak.

Lisszabon nem tiltakozott akkor sem, amikor a kínai Three Gorges cégcsoport vételi ajánlatot tett az ország legnagyobb energetikai vállalatára, az Energias de Portugalra (EDP).

Az Új Selyemút kezdeményezés

Hszi Csin-ping 2016-os csehországi látogatása alkalmával megállapodásokat írtak alá arról, hogy egy kínai energetikai cég, a CEFC masszív befektetéseket eszközöl médiavállalatokba, egy légitársaságba, valamint egy labdarúgóklubba. Ugyanakkor a CEFC tulajdonosát, Ye Jianmingot kinevezték Milos Zeman cseh államfő gazdasági tanácsadójává.

Az Európai Parlament februárban jóváhagyta a stratégiai ágazatokat érintő külföldi befektetések átvilágítását szabályozó új jogi keret létrehozását, és ebben a hónapban a tagállamok is megállapodásra jutottak az intézkedéssel kapcsolatban.

A jogi keret kidolgozását főleg Franciaország, Németország és eredetileg Olaszország szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy az EU-n kívüli külföldi cégek rendre "felszippantják" a stratégiai ágazatokban működő vállalatokat.

Bár a végső döntés joga minden esetben az érintett országé, az EU-tagállamok véleményezhetik az egymás területén tervezett külföldi beruházásokat, amennyiben ezek kihathatnak a közrendre vagy közbiztonságra.

Európai vezetők Hszi Csin-ping elnököt fogadják az Élysée-palotában

14 tagállamnak már van szabályozása a külföldi beruházások monitorozására, és egyre inkább szigorítják az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket.

Miután a csúcstechnológiájú ipari robotokat gyártó német vállalat, a Kuka, kínai többségi tulajdonba került, Németország 25 százalékról 10 százalékra csökkentette a részesedési küszöböt, amely fölött megakadályozgatja, hogy külföldi befektetők további részvényeket vásároljanak egy német vállalatban.

- Az USA figyelmezteti szövetségeseit -

A Yantai Tahai kínai vállalat a német hatóságok nyomására augusztusban kénytelen volt lemondani a Leifeld gépgyártó vállalat megvásárlásáról.

A Rhodium szerint a 2018-as kínai befektetések csaknem fele "érzékeny ágazatokat" érintett.

Az EU és Kína közötti áruforgalom alakulása 2014 óta

A Kínával kereskedelmi háborúban álló Amerikai Egyesült Államok fokozta a figyelmeztetéseket.

Washington nyomást gyakorolt Németországra, azzal fenyegetőzve, hogy leállítja hírszerzési információi megosztását Berlinnel, ha engedélyezi, hogy kínai cég építse ki a következő generációs mobilhálózatot.

Az USA ugyanakkor ebben a hónapban nyilvánosan kifejezte tiltakozását az ellen is, hogy Kína megvásárolja az Energias de Portugalt.

A Fehér Ház egyik illetékese, Garrett Marquis pedig a hónap elején írt Twitter-bejegyzésében azt hangsúlyozza, hogy az olasz kormánynak "nem kellene legitimálnia Kína infrastruktúrával kapcsolatos hiúságprojektjét".

 Szerző: Julien Girault