Brüsszel - A héten zajló európai parlamenti választások elindítják ugyan a kontinens csúcsvezetõi tisztségeiért folyó küzdelmet, de nem döntenek a gyõztesekrõl.

A nemzeti választásoktól eltérõen ez esetben a legtöbb képviselõi helyet szerzõ pártnak nem jár automatikusan az Európai Unió kormányának tekintett Európai Bizottság (EB) elnöki tisztsége.

Az EB-elnöki tisztséget betöltõ személyre a 28 tagállam vezetõibõl álló Európai Tanács tesz majd javaslatot, legalább két csúcstalálkozót követõen.

A tagállamok vezetõi nem kötelesek olyan személyt nevesíteni az EB élére, aki szerepel az európai parlamenti frakciók által kijelölt, úgynevezett csúcsjelöltek listáján.

Egyelõre úgy tûnik, a fõbb EP-frakciók gyengülni fognak, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) egyre nehezebben tudja érvényesíteni akaratát.

Angela Merkel német kancellár ugyan bejelentette, hogy az EPP jelöltjét, Manfred Webert támogatja az EB-elnöki tisztségre, Emmanuel Macron francia elnök azonban ellenzi a teljes eljárást.

Az, hogy végül Weberre, egy másik csúcsjelöltre, esetleg a vezetõ jelöltek listáján nem szereplõ személyre esik-e a választás, a zárt ajtók mögötti egyeztetések nyomán dõl el. A tárgyalások az elsõ választási eredmények megjelenése után két nappal, kedden fognak elkezdõdni, amikor az uniós tagállamok vezetõi nem hivatalos munkavacsorára ülnek össze Brüsszelben.

Ezt követõen az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk elõterjeszt egy jelöltlistát, amelyet június végéig kellene jóváhagynia a testületnek.

A tagállamok vezetõinek meg kell választaniuk az Európai Központi Bank elnökét, a külpolitikai fõképviselõt, az EP elnökét, valamint az EB és az Európai Tanács elnökét.

Mellõzik a csúcsjelölteket?

Macron és több más állam- és kormányfõ nem hajlandó lemondani azokról az elõjogokról, amelyeket az EU alapító szerzõdése elõír a csúcsvezetõk kiválasztása tekintetében.

De még van egy demokratikus akadály - a kinevezéseket a parlamentnek is jóvá kell hagynia, az EP 751 tagja közül legalább 376-nak a hozzájárulására van szükség.

Ha az európai vezetõk június 20-án és 21-én zajló csúcstalálkozójukon egyezségre jutnak a jelölésekkel kapcsolatban, az új összetételû parlament júliusban szavazhat a kinevezésekrõl.

Az EB-elnöki mandátumának végéhez közeledõ Jean-Claude Juncker 2014-es kinevezését megelõzõen Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország is ellenszegült a jelölésének.

Merkel német kancellár azonban késõbb mégis néppárti kollégája oldalára állt, miután "a demokrácia elárulásával" vádolták meg a médiában.

Most a francia Macron ellenzi a legvehemensebben a csúcsjelöltes rendszert, és határozottan kiáll amellett, hogy bármilyen jó eredményt is ér el az Európai Néppárt az EP-választáson, nem támogatja Weber jelölését.

Trónok harca

Bár várhatóan továbbra is az EP legnépesebb politikai csoportja marad, az EPP hosszú csúcsvezetõi dominanciája a végéhez közeledhet.

A jobbközép frakció az elõzõ ciklusban "érdekházasságra" lépett a szocialistákkal és a balközép demokratákkal, hogy osztozzanak a tisztségeken, ezúttal azonban a két nagy párt vélhetõen nem fog tudni többséget alkotni, mert az euroszkeptikus populisták, a zöldek és a liberálisok az elõzõnél várhatóan jobb eredményt fognak elérni a választáson.

Ebbõl kifolyólag elõfordulhat, hogy a nagy pártcsoportok koalíciós társakat fognak keresni, és a zöldek vagy a liberális csoport befolyásolhatja a választást.

Amennyiben az Európai Parlament megválasztja július közepén az Európai Bizottság új elnökét, a tisztséget betöltõ személynek ki kell választania, kiket javasol a biztosi testületbe. Mindegyik jelölt meghallgatáson vesz részt, majd ha októberben az Európai Parlament plénuma jóváhagyja a testület egészét, novembertõl hivatalba léphetnek a biztosok.

Az olasz trió

Három befolyásos olasznak is meg kell válnia idén tisztségétõl, ezen a posztokon is osztozni kell majd.

Mario Draghi távozásával a Frankfurtban székelõ Európai Központi Bank élérõl igen értékes tisztség üresedik meg.

Az Európai Parlamentet jelenleg Antonio Tajani vezeti, az EU külpolitikai fõképviselõje pedig Federica Mogherini.

E három tisztséget az EU-s vezetõk adják ajándékba, amit esetenként tárgyalások elõznek meg, bizonyos politikai feltételeket azonban be kell tartani.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk már leszögezte, hogy e három tisztség közül legalább egyet nõnek kell betöltenie.

Ugyanakkor a kisebb országok és az újabb tagállamok is kérni fogják a földrajzi sokszínûség elvének betartását.

szerzõ: Christian Spillmann