GfK: Az európaiak átlagos vásárlóereje 14.730 euró; a legmagasabb Liechtensteinban és Svájcban

Európában az egy főre eső átlagos vásárlóerő 2019-ben 14.739 euró/év, az előző évhez képest 3,55%-kal magasabb, derül ki a GfK tanulmányából, amely szerint ugyanakkor ez a mutató a legmagasabb szintű Liechtensteinban, Svájcban és Luxemburgban, a legalacsonyabb pedig Moldova Köztársaságban, Koszovóban és Ukrajnában.

A vásárlóerő Európában 2019-ben címet viselő GfK-tanulmány 42 orszég helyzetét elemzi, és rámutat, hogy az európaiaknak valamivel kevesebb mint 10 billió euró áll rendelkezésükre 2019-ben.

„A rangsorolás jelentős különbségeket mutat az elemzett országok között az élelmiszerekre, lakásfenntartásra, szolgáltatásokra, energiára, magánnyugdíjakra, biztosításokra, üdülésekre, közlekedésre, napi fogyasztásra rendelkezésre álló összegeket illetően” – hangsúlyozza a GfK.

A rangsor első helyén Liechtenstein áll, ahol az egy főre eső vásárlóerő 67.550 euróra rúg, messze meghaladva a többi európai államban regisztrált értékeket, illetve 4,5-ször az európai átlagot. A második helyen, akárcsak tavaly, Svájc áll 42.067 euróval. A top tízben levő többi állam esetében is jóval meghaladja az átlagot ez a mutató. Luxemburg az idén 35.096 euróval bekerült az első három közé, maga mögé utasítva az eddig harmadik helyen álló Izlandot, amely így a negyedik helyen áll. Svédország helyet cserélt a rangsorban Finnországgal, és a kilencedikről a tizedik helyre került.

Románia az egy főre eső átlag 5.881 eurós vásárlóerővel a 32. helyen áll az európai rangsorban, tehát mintegy 60%-kal az európai átlag alatt helyezkedik el.

Az elemzett országok közül 16-ban az európai átlagszintnél magasabb az egy főre eső vásárlóerő értéke, 26-ban pedig az átlagos szint alá esik. A rangsor utolsó helyén Ukrajna áll 1.830 eurós értékkel.

„A GfK vásárlóerőről szóló tanulmánya fontos referencia a különböző régiók gazdasági erejét illetően, mivel ezen a téren nagy különbségek vannak nem csupán a különböző országok, hanem bizonyos országrészek között is. Éppen ezért létfontosságú, hogy jól meghatározott minőségi standardok felhasználásával számítsuk ki nemzetközi adatainkat. Ez lehetőséget nyújt a különféle iparágakban tevékenykedő vállalatoknak, hogy összehasonlítsák az európai országok helyzeteit és azonosítsák a legmagasab szintű vásárlóerővel rendelkező európai régiókat. Az adatok nélkülözhetetlen támogatást nyújtanak a piactervezést illető üzleti döntések terén, illetve az értékesítési és marketing döntések terén” – magyarázza Simone Baecker-Neuchl, a GfK geomarketing szakembere.

A piackutató tanulmánya 42 európai ország adatait dolgozza fel részletesen, régiókra, városokra, utcákra lebontva, digitális térképekkel illusztrálva.

A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány az egy főre eső, egy évre vonatkozó vásárlóerőt adja meg euróban. A GfK vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominális jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt. A számításokat a bejelentett fizetések és jövedelmek, a kormánytámogatásokat bemutató statisztikák, illetve a hivatalos intézmények által szolgáltatott gazdasági előrejelzések alapján végzik.

A fogyasztók a vásárlőerő értékéből az élelmiszerekre, lakásfenntartásra, szolgáltatásokra, energiára, magánnyugdíjakra, biztosításokra, üdülésekre, közlekedésre, napi fogyasztásra fordított költségeket fedezik.