Christine Lagarde markáns kézjegye máris érződik az Európai Központi Bank működésén

Az Európai Központi Bank (EKB) vezetői tisztségébe megválasztott Christine Lagarde elődjeihez képest más vezetési stílust alkalmazott elnöki mandátumának első száz napján, és azon van, hogy kivezesse az intézményt a folyamatos válságkezelés időszakából – írja a Reuters és az AFP.

“Nem vagyok sem galamb” (ezt a kifejezést azokra használják, akik az alacsony kamatlábakat és a lazább monetáris politikát helyezik előtérbe a fogyasztás ösztönzése érdekében), “sem héja” (akiket ezzel a kifejezéssel illetnek, az inflációt alacsony szinten tartó, szigorúbb monetáris politika mellett foglalnak állást) – nyilatkozta decemberben Lagarde. “Inkább bagolynak tekintem magam. Egy bölcs bagolynak” – tette hozzá.

Ezzel a nyilatkozatával a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori vezérigazgatója jelezte, hogy nem kíván állást foglalni a kormányzótanácsot már az EKB 21 évvel ezelőtti megalapítása óta megosztó, immár klasszikusnak számító vitában, amelyben a gazdasági növekedés fenntartásának partizánjai a visszafogottabb monetáris politika mellett érvelőkkel állnak szemben.

Az elmúlt szombat volt Christine Lagarde századik napja az eurózóna monetáris politikáját megszabó intézmény élén, és az új elnök büszke lehet arra, hogy ez idáig sikerült elkerülnie a hibákat. Ugyanakkor az is érezhető volt, hogy igyekezett a konszenzusra törekedni ebben az időszakban.

Hogy véget vessen az EKB fő döntéshozó testülete, a kormányzótanácson belüli megosztottságnak, Christine Lagarde meghívta a tagokat egy Frankfurt közelében levő kastélyba, a Schlosshotel Kronbergbe. Ez alkalomból megígérte nekik, hogy több időt szán majd érveik meghallgatására, és nem fog elhamarkodott döntéseket hozni, ahogyan azt több ízben is felrótták elődjének, Mario Draghinak. Cserébe Lagarde nagyobb fegyelmet kért a kormányzótanácstól, azt, hogy ne bírálják nyilvánosan az intézmény döntéseit, és kifelé egységes álláspontot képviseljenek.

A követendő módszer az, hogy “hallgassák meg mások érveit is ahelyett, hogy eleve saját álláspontjukat próbálnák meg érvényesíteni” – hangsúlyozta Eric Dor, az IESEG menedzsmentiskola igazgatója.

“A változás inkább kulturális jellegű, de meglehetősen mélyreható. A kultúra nagymértékben meghatározza a döntéshozatalt, így jelentős hatást gyakorol a politikákra” – tette hozzá az EKB egyik illetékese.

Az EKB elnöke igen fontos és meghatározó szerepet tölt be Európában: a kormányzótanács által támogatott elnök az intézmény arca és hangja, amely közvetíti az EKB üzenetét mind a háztartások és a vállalatok, mind a világ vezetői felé.

Lagarde tisztségbe helyezése óta a kormányzótanács ülései néhány órával korábban elkezdődnek, így több idő jut a tárgyalásokra, és a döntéshozóknak is arra, hogy kifejtsék álláspontjukat. Belső források szerint Lagarde vezeti ugyan az ülékeset, az esetek többségében azonban ő nem mondja el a véleményét, hogy bátorítsa a vitát.

“Amikor a kormányzók beszélnek, ő meghallgatja őket. Lehet, hogy ez jelentéktelen részletnek tűnik, Mario Draghi azonban sokszor beszélt telefonon vagy olvasott az iPad-jén. Lagarde mindenkitől azt kéri, hogy tegyék félre a telefonjukat” – nyilatkozták az említett források.

Egy másik változás, hogy a kormányzótanács tagjai már az ülések előtt egy héttel kézhez kapják a javasolt témákat, nem néhány órával előtte, ahogy korábban történt. Ezen változtatások eredményeképpen a döntéshozói hatalom átruházódott a tanácsadói körről – amelyre Draghi alapozott – a kormányzótanács tagjaira, akik most maguk irányíthatják a vitákat, és így egyre csökken az igény arra, hogy nyilvánosságra hozzák az esetleges nézeteltéréseket.