Brexit: Mit jelent az ír készenléti mechanizmus?

London – A Nagy-Britannia európai uniós tagsága megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás egyik legvitatottabb részét az úgynevezett készenléti mechanizmus vagy backstop képezi. Az Ír Köztársaság és a szomszédos brit tartomány, Észak-Írország közötti határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó záradék szinte egyöntetű ellenállást váltott ki, amelynek nyomán Theresa May brit miniszterelnök azt nyilatkozta január 21-én, hogy kész újratárgyalni a témát a többségi törvényhozókkal, majd Brüsszelben is újra felveti azt.

A készenléti mechanizmus egyfajta tartalékintézkedés, amely csak abban az esetben lépne életbe, ha a Brexitet követő átmeneti időszak lejártáig nem találnak más megoldást, és lényege, hogy az Egyesült Királyság “egységes vámtérséget” alkotna az Európai Unióval, ami korlátozná Londont a harmadik felekkel kötendő esetleges kereskedelmi szerződésekről szóló tárgyalásokon. A Brüsszeltől való teljes leválást szorgalmazók tábora ezt nem hajlandó elfogadni, mert úgy véli, hogy ezáltal országuk meghatározatlan ideig vámunióban maradna az EU-val.

Sőt mi több: a backstop különleges státust kölcsönözne Észak-Írországnak, amit May miniszterelnök kisebbségi kormányának nélkülözhetetlen parlamenti támogatója, az észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP) elfogadhatatlannak tart.

A kezdet és a vég

Amennyiben a brit képviselők jóváhagyják a London és Brüsszel közötti válási megállapodást, Nagy-Britannia március 29-én hivatalosan kilép az Európai Unióból.

Ettől a dátumtól kezdetét veszi egy 21 hónapos, tehát 2020. december 31-éig tartó átmeneti időszak, mely alatt az Egyesült Királyság az egységes piac és a vámunió része marad, részt vehet az európai programokban, az uniós döntéshozatalban azonban nem.

A felek 2020. július 1-jét szabták meg határidőként egy olyan megállapodás ratifikálására, amely átveheti a backstop helyét az Írországgal és Észak-Írországgal kapcsolatos egyezményben.

Amennyiben a jelzett időpontig nem születik megoldás, London és Brüsszel egyetlen alkalommal hosszabbíthatja meg az átmeneti időszakot, meghatározott ideig.

Az átmeneti időszak lejárta után az Európai Unió vagy Nagy-Britannia bármikor úgy határozhat, hogy kilép a megállapodásból, a végső döntést azonban közösen kell meghozniuk a feleknek.

Hogyan működik?

A készenléti mechanizmus lényege, hogy az Egyesült Királyság “egységes vámtérséget” alkotna az Európai Unióval, ami lehetővé tenné, hogy az áru “akadálymentesen” jusson Észak-Írországból a brit piacra.

Az egyik európai diplomata úgy fogalmazott, hogy “minimális” vámunióról lenne szó ebben az esetben, vámilletékek, kvóták nélkül.

Egyfajta szabályozás nélküli vámunió jönne létre, amely az áruk kevésbé szabad áramlását eredményezné, mint az egységes európai piacon, ahol biztosított az áruk, a tőke, a szolgáltatások és az egyének szabad áramlása.

Nagy-Britannia és Észak-Írország között nem lesznek szisztematikus ellenőrzések. Ez alól csak az élő állatot és állati eredetű élelmiszereket szállítók képeznek kivételt.

Különleges státusz Észak-Írországnak

Észak-Írországban korlátozott számban, de továbbra is érvényben maradnak azok az egységes piacra vonatkozó szabályok, amelyeket a „szigorú határok elkerülése érdekében elengedhetetlennek” tartanak, például az állategészségügyi ellenőrzésekre vagy a hozzáadottérték-adóra és az állami támogatásokra vonatkozó előírások.

Az Egyesült Királyság hatóságai maradéktalanul alkalmaznák az uniós vámkódexet. Ez garantálja majd a 27-eknek az egységes piac integritásának védelmét.

“Elégedettek vagyunk, hiszen elértük három célunkat: elkerüljük a szigorú határokat, megvédjük az EU egységes piacát és vámterületét, és minimalizáltuk az Egyesült Királyság és Észak-Írország közötti vámellenőrzést” – foglalta össze az európai tisztviselő.