Az Európai Unió és az ismétlődő válságok

1957-es megalapítása óta az Európai Unió (EU) számos válságot vészelt át, és Nagy-Britannia kilépése a legsúlyosabbak közé tartozik. Nemrég ismét elhalasztották a Brexitet, így a folyamat még inkább elhúzódik. Az alábbiakban összefoglaltuk az EU-t története során próbára tevő főbb eseményeket.

         De Gaulle megvétózza Nagy-Britannia tagságát

1963-ban Charles de Gaulle francia államfő megvétózta Nagy-Britannia felvételét az Európai Gazdasági Közösségbe (EGK), amely az Európai Unió elődje volt, és amelyet 1957-ben alapított hat ország: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia.

1967-ben Charles de Gaulle megismételte ezt a lépést, 1973-ban azonban végül Nagy-Britannia csatlakozott a közösséghez.

         – Üres székek válsága –

1965-ben vita adódott a költségvetés kapcsán, amelynek nyomán de Gaulle utasítására Franciaország visszavonta minisztereit az EGK Tanácsának üléseiről.

         – Thatcher a visszatérítésért harcol –

1979-ben Margaret Thatcher brit miniszterelnök követelte, hogy országa a befizetéseivel összhangban álló közösségi pénzekből részesüljön. “Vissza akarom kapni a pénzemet” – fogalmazott.

Öt éven át tartó kemény tárgyalások után, az 1984-es csúcstalálkozón megítélték Londonnak az éves visszatérítést (rebate).

         – A dánok elutasítják a szerződést –

1992-ben a dánok egész Európát sokkolták azzal, hogy elutasították az Európai Unió megalakulásához vezető és a monetáris unió alapjait lefektető Maastrichti Szerződés aláírását.

Dánia csak 1993-ban írta alá a szerződés egy módosított változatát, amely nagyobb autonómiát biztosított számára védelem, pénznem, állampolgárság és jogi együttműködés terén.

         – Lemond az Európai Bizottság –

1999-ben a luxemburgi Jacques Santer vezette Európai Bizottság testületileg lemondott, miután egy jelentés szerint csalás gyanújába keveredett a testület.

         – Ausztria szankciókat kap –

2000-ben az Osztrák Néppárt (ÖVP, konzervatív) az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ, szélsőjobboldali) választotta koalíciós partnerként, ami sokkolta Európát. Emiatt az EU szankciókkal sújtotta Ausztriát néhány hónapon át.

2017-ben az FPÖ ismét kormányra lépett, ezúttal azonban ez nem váltotta ki Brüsszel haragját.

         – Elutasított alkotmány –

2005-ben a francia választópolgárok elvetették az európai alkotmány szerepét betölteni hivatott Lisszaboni Szerződést. Három nappal később a hollandok is követték példájukat.

Az európai vezetőknek csak 2009-re sikerült elérniük, hogy valamennyi tagállam ratifikálja a szerződést, amelynek célja az volt, hogy a bővített EU intézményei jobban működjenek.

         – A görög adósság –

2009-ben Görögország az államháztartási hiány fokozott növekedéséről számolt be, pénzügyi válságot idézve elő az euróövezetben.

Görögország után Írország, Portugália, Spanyolország és Ciprus is segítségért fordult az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), amelyek cserében szigorú adófegyelmet követeltek. A lakosságnak a megszorító intézkedésekre érkezett reakciója nyomán több országban is kormányfőváltás történt.

         – Migrációs válság –

2015-ben a második világháború óta eltelt időszak legsúlyosabb migrációs válsága sújtotta Európát.

Az EU vezetői keményen harcoltak egy közös akcióterv kidolgozása érdekében, közben azonban több tagállam is elutasította a menekültek egy részének a befogadását.

2015 szeptemberében Németország – amely addig befogadta a menekülteket – visszaállította a határellenőrzést. Nem sokkal ezután több más tagállam is követte példáját.

         – Brexit –

A 2016 júniusában tartott referendumon a brit állampolgárok 52 százaléka arra szavazott, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Ezidáig ilyenre még nem volt példa az EU történetében.

Kemény tárgyalások kezdődtek London és Brüsszel között a kiválás körülményeiről – közben Theresa May brit miniszterelnök lemondott tisztségéről -, és 2019. október 31-éig két ízben is elhalasztották a kilépés dátumát.

Október 17-én London és Brüsszel ismertette a Brexit-megállapodás tervezetét, amelyet aztán a brit parlament és az EU vezetői is jóváhagytak. Boris Johnson javaslatát azonban – amely a Brexitről szóló törvény gyorsított eljárásban való elfogadásáról szólt, hogy tudják tartani az október 31-i kilépési határidőt – elutasították a brit törvényhozók. Ennek nyomán Johnson úgy döntött, visszavonja a parlamentből a megállapodástervezetet, és előre hozott választásokat kezdeményezett, illetve a Brexit újabb halasztását kérte az EU-tól.

Az újabb – immáron a harmadik – határidő Nagy-Britanniának az EU-ból való kilépésére 2020. január 31-e, miután Brüsszel jóváhagyta London erre vonatkozó igénylését.