Az Európai Unió (EU) és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai (Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay) közötti szabadkereskedelmi megállapodás húsz éven át tartó tárgyalás eredménye, és a világ egyik legambiciózusabb ilyen jellegű egyezménye – tájékoztat az AFP.

Számokban

Az érintett országok bruttó hazai termékét tekintve az EU és Japán között 2018-ban kötött kereskedelmi megállapodás valamelyest nagyobb (19.500 milliárd euró) a Mercosur-tömbbel aláírtnál (18.000 milliárd euró), utóbbi azonban 770 millió lakosra terjed ki, míg az EU–Japán megállapodás 630 millió embert érint.

Az Európai Unió és a Mercosur-blokk évente 88 milliárd euró értékű áruforgalmat bonyolít le egymás között. A kereskedelmi mérleg enyhén az európaiaknak kedvez, 2,5 milliárd eurós többlettel. A Mercosur-tömb az EU 10. legjelentősebb kereskedelmi partnere, India és Kanada között helyezkedik el ebben a rangsorban. Ezzel együtt az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi forgalom továbbra is szerénynek nevezhető az EU és fő kereskedelmi partnere, az Amerikai Egyesült Államok között évente lebonyolított 675 milliárd eurós áruforgalomhoz képest. A Mercosur-blokk számára az Európai Unió Kína után a második legjelentősebb kereskedelmi partner.

[btx_image image_id="68286" link="/" position="center"][/btx_image]

Előnyök

A szabadkereskedelmi megállapodás eltörli a Dél-Amerika által az EU-s országokkal szemben alkalmazott vámtarifákat, amelyek néhány kulcsfontosságú ipari ágazatban nagyon magasak: 35% a ruházati cikkek és a gépjárműipar, 14% a gyógyszeripar esetében. A mezőgazdasági iparágat illetően magasak a vámtarifák a szeszes italok (35%), a tejtermékek (28%), a csokoládé (20%) vagy a bor (20%) esetében.

A megállapodás célja továbbá a földrajzi árujelzővel elismert európai termékek, például a konyak vagy a Manchego sajt védelme, ezek a termékek ugyanis a két régió közötti történelmi kapcsolatból eredően Dél-Amerikában is fellelhetők.

Az Európai Unió arra számít, hogy e megállapodás révén javítani tudja a dél-amerikai szolgáltatáspiachoz való hozzáférést (például távközlés, közlekedés vagy pénzügyi szolgáltatások terén).

[btx_image image_id="68293" link="/" position="center"][/btx_image]

EU-engedmények

Az Európai Uniónak ugyanakkor meg kell nyitnia piacát a Mercosur-tömb államaiból érkező marhahús, etanol, cukor és csirkehús előtt. Ezek kulcsfontosságú ágazatok a dél-amerikaiak számára, de érzékeny területeknek számítanak az európai termelők szempontjából is, utóbbiak erőteljesen ellenezték a szabadkereskedelmi megállapodást. Piacának védelme érdekében az EU kvótákat vezet be, azaz az európai piac tekintetében "érzékenynek" számító importcikkek csak egy bizonyos mennyiségig lesznek vámmentesek, a megszabott mennyiségen felül vámot vetnek ki rájuk Európába érkezésükkor. Az Unió ugyanezt a kvótarendszert alkalmazta a Japánnal és Kanadával kötött kereskedelmi megállapodások esetében is.

Környezet

Az EU által az utóbbi években aláírt többi hasonló egyezményhez hasonlóan a Mercosur-tömbbel kötött szabadkereskedelmi megállapodás is külön fejezetet szentel a fenntartható fejlődésnek. Az Európai Bizottság szerint ebben kitérnek többek között az „erdővédelemre, a vadon élő állatokkal való kereskedelemre és a munkavállalók jogainak tiszteletben tartására” is. E nem kötelező erejű kötelezettségvállalások ellenére azonban több civil szervezet is aggodalmának adott hangot, különösen a „brazíliai ökológiai helyzet” miatt. Ennek hátterében az áll, hogy Jair Bolsonaro brazil elnök januári beiktatása óta a nagy agrárvállalkozásoknak kedvező politikát folytat, amely azonban - a környezetvédelmi aktivisták szerint - az amazonasi erdők kiirtásához vezet.

Ismeretlenek

Az Európai Bizottság által a Mercosur-tömbbel kötött megállapodást még jóvá kell hagynia mind a 28 tagállamnak, ami nem számít könnyű feladatnak Európában, tekintve, hogy a közvélemény megkérdőjelezi a szabadkereskedelmi megállapodások előnyeit és azok környezeti hatásait. 2016-ban például Belgium csaknem zátonyra futtatta az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) aláírását. Ez esetben azonban sokat nyomhat a latban, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által folytatott protekcionista politika közepette az EU-t a szabadkereskedelem bajnokává akarják tenni, ami kedvezhet az EU-Mercosur megállapodás létrejöttének. Amennyiben ez az elmélet beigazolódik, a megállapodás az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra.

Mercosur-Trade_hu.png
 {
 "excerpt": "Az Európai Unió (EU) és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai (Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay) közötti szabadkereskedelmi megállapodás húsz éven át tartó tárgyalás eredménye, és a világ egyik legambiciózusabb ilyen jellegű egyezménye – tájékoztat az AFP.",
 "creationDate": "2019-07-19",
 "permalink": "https://ednh.news/hu/az-europai-unio-es-a-mercosur-tomb-kozotti-tortenelmi-kereskedelmi-megallapodas-kulcselemei/",
 "language": "hu",
 "categories": "News",
 "media": "Infographic|Photo",
 "imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2019/07/agerpres_11730526.png",
 "status": "publish",
 "authorId": "6",
 "author": "afp"
}