Az Európai Bizottságnak gyakorlatba kell ültetnie a klímaváltozással kapcsolatos vállalásokat

Az Európai Unió (EU) vezetését novembertől ellátó új összetételű Európai Bizottság (EB) mandátumának középpontjába helyezte a klímaváltozások elleni küzdelmet, olyannyira, hogy külön alelnök foglalkozik majd ezzel a kérdéskörrel.

A kihívás annál is inkább sürgetőbb, hogy a tudósok figyelmeztettek, az ENSZ globális felmelegedéssel kapcsolatos jelenlegi előrejelzései meghaladottak, az átlaghőmérséklet a becsültnél sokkal nagyobb mértékben nő.

Frans Timmermans – aki alulmaradt az EB-elnöki tisztségért folytatott harcban – lesz az elkövetkezőkben a “zöldfőnök” Brüsszelben, őt bízták meg azzal, hogy a tiszta energiára való átállás és a szén-dioxid-semlegesség felé irányítsa az EU-t. Ez azt jelenti, hogy ő irányítja majd azoknak a biztosoknak a munkáját, akik az energiáért, a halászatért, a mezőgazdaságért, a szállításért és az élelmiszer-biztonságért felelnek. Teszi mindezt az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát koordináló ügyvezető elnökként, ugyanakkor ő veszi át a klímapolitikáért felelős biztosi tisztséget a spanyol Miguel Arias Canetétől, aki az Unió 28 tagállamát képviselte a 2015-ben aláírt Párizsi Klímaegyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon.

“Ő a világ egyik legjelentősebb politikusa, nagy hatalma van – mondta Pascal Canfin, az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottságának elnöke. “Minden eszköze megvan arra, hogy sikerrel járjon” – tette hozzá.

Szénadó?

Mindazonáltál többen, például Jeremy Wates, a brüsszeli székhelyű Európai Környezetvédelmi Iroda vezetője felrótta, hogy a jövendőbeli Európai Bizottságba szánt biztosjelöltek nem rendelkeznek a környezetvédelem területével kapcsolatos “számottevő” kompetenciákkal.

Az EP-beli Zöldek Pártja még élesebben bírálta az elégtelennek vélt intézkedéseket. “A klíma szó nem jelenik meg egyik portfólió nevében sem” – jegyezte meg Karima Delli európai parlamenti képviselő. Kollégái, Michele Rivasi és David Cormand úgy nyilatkoztak, elvárják, hogy az új EB vonuljon ki a szabadkereskedelmi megállapodásokból, amelyeket károsaknak vélnek a környezetre.

Az új Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ígéretet tett arra, hogy ötéves mandátuma egyik fő prioritásaként fogja kezelni a klímaváltozás elleni küzdelmet. Németország volt védelmi minisztere 100 napos határidőt szabott meg csapata számára arra, hogy javaslatot tegyenek egy megállapodásra, amely az első karbonsemleges kontinenssé tenné Európát. Ennek érdekében célul tűzte ki az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer kiterjesztését a vízi szállításra, a légi közlekedéssel kapcsolatos térítésmentességek csökkentését, illetve a szénadó bevezetését. Utóbbit olyan importjavakra vetnék ki, amelyek előállításakor jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe.

Az európai nagyhatalmak – Franciaország és Németország – a klímaváltozások elleni erőteljesebb fellépést szorgalmazzák. Párizs már hosszabb ideje érvel a szénadó bevezetése mellett, Berlin pedig szeptember 20-án ismertette a globális felmelegedés leküzdésére irányuló, több milliárd dollár értékű tervét.

Ambiciózus célkitűzések

Von der Leyennek meg kell győznie négy európai uniós tagállamot – Csehországot, Észtországot, Magyarországot és Lengyelországot -, támogassák azt a célkitűzést, hogy 2050-re Európa szén-dioxid-semlegessé váljon. A fosszilis tüzelőanyagoktól függő négy ország úgy véli, túl költséges lenne a tiszta energiára való átállás.

Von der Leyen erre reagálva egy átmeneti alap létesítését javasolta a költségek megosztása érdekében, az ötlet azonban nincs azoknak a tagállamoknak az ínyére, amelyektől egyébként is nagyobb hozzájárulást várnak a Brexit miatt kialakuló költségvetési hiány fedezésére.

A másik nagy kihívás ambiciózusabb célkitűzéseket szabni meg a 2030-ig tartó időszakra az üvegházhatású gázok kibocsátása terén. A jelenlegi cél az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkenteni a károsgáz-kibocsátást, von der Leyen azonban ennél többet akar: 50 vagy akár 55 százalékos kibocsátáscsökkentést javasol a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

Az elkövetkező hónapokban és években minden bizonnyal mindenki arra figyel majd, hogy sikerülni fog-e Ursula von der Leyennek gyakorlatba ültetni merész ígéreteit. “Vélhetően ez a kérdéskör fogja a legnagyobb mértékben meghatározni mandátumának sikerességét” – véli Confin.