Európai uniós szinten négyből három környezetszennyező dízelüzemű Volkswagen autót még nem hívtak vissza a szervizekbe javításra; Közép- és Kelet-Európában a legsúlyosabb a helyzet, ahol a német gyártó járműveinek csak mintegy 55 százalékát hívták vissza a dízel-gate néven elhíresült botrány nyomán, míg a nyugat-európai országokban ez az arány 83 százalékra tehető - derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) legfrissebb elemzéséből.

"Elfogadhatatlan, hogy ilyen csigalassúsággal halad Európában a dízelautók megtisztítása. Négy év telt már el az emissziós botrány óta, az autóipar azonban nem teljesítette vállalását, nem javította a manipulált dízelmotorokat. Eljött az ideje annak, hogy a tagállamok kormányai EU-szerte visszahívják ezeket az autókat. Ehhez nincs szükség új törvényekre, csak politikai akarat kell hozzá. Amikor károsanyag-kibocsátásról van szó, mintha nem létezne egységes európai piac. Ez csak a járművek eladásakor működik, amikor azonban valami miatt rosszul mennek a dolgok, és vissza kellene hívni az autókat, nincsenek tekintettel rá. Nem kellene hogy létezzenek másodrangú állampolgárok Európában. Mindegyik európai polgárnak egyformán joga van a tiszta levegőhöz. Az Európai Unió tiszta autókkal kapcsolatos, legfrissebb ütemterve arra enged következtetni, hogy mind a kormányok, mind a gépkocsigyártó ipar pontosan tudja, mi a teendő, csak el kell kezdeni az intézkedések gyakorlatba ültetését" - hívja fel a figyelmet Florent Grelier, a T&E egyik mérnöke.

Az EU legfrissebb adatai szerint a dízel-gate-botrányban érintett mintegy 43 millió, rendkívül szennyező jármű közül csak 10 milliót hívtak vissza 2015 óta, és bár a szoftvercsere rendkívül egyszerű és olcsó megoldás - igaz, a legkevésbé hatékony -, a következő két évben vélhetően nem oldódnak meg a problémák.

Közép- és Kelet-Európa lakossága számára még súlyosabb a helyzet, itt ugyanis a Volkswagen-csoport autóinak mindössze 55 százalékát hívták vissza, míg Nyugat-Európában ez az arány 83 százalékra tehető.

Az EU-tagországok közül Romániát érinti a legsúlyosabban mindez, itt ugyanis mindössze 37 százalékot tesz ki azon gépkocsik aránya, amelyeket visszarendeltek a szervizbe az emissziós értékek meghamisítását lehetővé tevő szoftver cseréjére. Az elemzés készítői rámutatnak, mivel a nyugati városokban - például Párizsban, Madridban vagy Hamburgban - egyre inkább korlátozzák a környezetszennyező dízelüzemű járművek közlekedését, egyre több ilyen autó kerül a keleti országokba, például Romániába. Csak 2017-ben például több mint 350 ezer súlyosan környezetszennyező használt dízelautót exportáltak Németországból Romániába.

"Nem csak az EU dolga megvédeni az állampolgárokat a dízelautók által okozott szennyezés káros hatásaitól. A kelet-európai tagállamoknak - és főleg Romániának - kötelességük haladéktalanul kormányzati intézkedéseket hozni: csak akkor importálsz használt autót, ha azt előzőleg már visszahívták a szervizbe. Sőt mi több, itt az ideje annak, hogy az ország nagyvárosai, mint Bukarest, Brassó, Iaşi, Kolozsvár vagy Temesvár, drasztikus intézkedésekhez folyamodjanak helyi szinten: zéró emissziós, esetleg csökkentett emissziós zónákat kell felállítani, vagy ami még radikálisabb: meg kell tiltani, hogy környezetszennyező dízelautókkal behajtsanak a város területére. A polgármestereket jobban kellene hogy foglalkoztassa a légúti megbetegedések és a tüdőrák előfordulásának növekedése, mint a gépkocsivezetők szűk körének vélt kényelme" - nyomatékosította a brüsszeli székhelyű Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség egyik tagszervezete, a 2Celsius elnöke, Raul Cazan.

A T&E statisztikái szerint jelen pillanatban 43 millió olyan jármű fut az EU útjain, amelyek fokozottan környezetszennyezőek - ez a fő oka a nagyvárosi levegő túl magas nitrogén-dioxid-koncentrációjának.

2019. március 18-án az Európai Bizottság közzétette "a tiszta járművekre vonatkozó európai ütemtervet", amely a tagállamok szakembereinek közreműködésével készült, és konkrét megoldásokat javasol az úgynevezett "dízel-gate-örökségre". A T&E megvizsgálta a jelentést, és ajánlásokat tett annak gyakorlatba ültetésére.

Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség célja a fenntartható fejlődés elveire épülő közlekedéspolitikák kidolgozása és népszerűsítése európai uniós és világszinten egyaránt. Az 1990-ben alapított T&E 26 európai ország 58 szervezetét képviseli, jobbára olyan, környezetvédelemmel foglalkozó csoportokat, amelyek a fenntartható közlekedés előmozdításán dolgoznak országos, regionális vagy helyi szinten.

A T&E koordinálja a Fenntartható Légi Közlekedésért Nemzetközi Koalíciót (ICSA), amelynek megfigyelői státusa van a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (ICAO) belül, ugyanakkor tagja a Vízi Közlekedésért Koalíciónak (CSC), amely megfigyelői státust kapott a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (OMI) keretében.

A Volkswagen gépjárműgyártó társaság 2015 szeptemberében beismerte, hogy az emissziós értékeket meghamisító szoftverrel szerelt fel mintegy 11 millió járművet. A dízel-gate-botrány több mint 27 milliárd eurójába került a gyártónak.

 {
 "excerpt": "Európai uniós szinten négyből három környezetszennyező dízelüzemű Volkswagen autót még nem hívtak vissza a szervizekbe javításra; Közép- és Kelet-Európában a legsúlyosabb a helyzet, ahol a német gyártó járműveinek csak mintegy 55 százalékát hívták vissza a dízel-gate néven elhíresült botrány nyomán, míg a nyugat-európai országokban ez az arány 83 százalékra tehető - derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) legfrissebb elemzéséből.",
 "creationDate": "2019-06-09",
 "permalink": "https://ednh.news/hu/a-te-dizel-gate-elemzese-eu-szinten-negybol-harom-kornyezetszennyezo-dizeluzemu-autot-nem-hivtak-vissza-meg-a-szervizekbe/",
 "language": "hu",
 "categories": "News",
 "media": "Photo",
 "imageFeatured": "https://ednh.news/wp-content/uploads/2019/06/agerpres_8026283-1.jpeg",
 "status": "publish",
 "authorId": "23",
 "author": "agerpres"
}