A rosszindulatú (malware) programok jelentik a "21. század automata fegyverét", és a digitalizálás terjedésével a városok a kibernetikus támadások legkönnyebben elérhető célpontjaivá váltak – jelentette ki Robert Muggah kanadai szakértő a CYBERSEC európai kiberbiztonsági fórumon, amelyre a lengyelországi Katowicében került sor.

„A városok a kibertámadások elsődleges célpontjai. Naponta több mint 5000 zsarolószoftverről (ransomware) érkezik jelentés, és naponta legalább 250.000 rosszindulatú programot generálnak. És ez még csak a kezdet” – mondta Robert Muggah, a kiberbiztonsági tanácsadással és digitális gazdasággal foglalkozó SecDev Group szakértője.

„A malware a huszonegyedik század automata fegyvere: olcsó, hordozható, könnyen kezelhető és non-stop működik” – nyilatkozta a kanadai specialista.

Muggah tájékoztatása szerint jelenleg a kibertámadások zömét közintézmények ellen követik el, de ez nem fog mindig így maradni; a veszély terjedőben van.

„A városok egyre digitálisabbakká válnak (...), így az ellenük intézett digitális támadások is megszaporodnak. A dolgok internetjével (Internet of Things – IoT) és az 5G rendszerrel még több lesz a kihívás” – mondta. A IoT és az 5G új kiberbiztonsági kockázatokkal jár majd. „Jelenleg 88 országban 225 fejlesztő fektet aktívan az 5G rendszerbe; ezen a téren Kína áll az első helyen” – tette hozzá.

„A városok könnyű célpontok. Ebben az évben az Amerikai Egyesült Államokban több mint 80 város volt zsarolóprogram célpontja. (...) De az európai városok is az első sorban vannak” – jelentette ki Robert Muggah, aki szerint a kiberbűnözés minden más típusú bűnözésen túltesz a városokban.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintett városok sokszor nincsenek is tudatában, hogy kibertámadás áldozatai. „A városok nincsenek felkészülve arra, ami következik. A városok ellen intézett technológiai háború elején vagyunk. A digitalizálás rémálom a városok számára” – vélekedett, hozzátéve, hogy a digitalizáció számos veszély forrása is egyben.

Éppen ezért legalább öt stratégiát kell elfogadniuk a nagyvárosoknak, méghozzá minél hamarabb.

„A városoknak ki kell dolgozniuk egy digitális mentalitást. Az intelligens város olyan várost jelent, amely digitális szempontból biztonságos” – magyarázta. A városoknak ugyanakkor olyan polgármesterekre van szükségük, akik komolyan veszik a kiberbiztonság kérdését, és átfogó megközelítést fogadnak el a digitális biztonság terén. Ehhez hozzátartozik, hogy a városvezetés szakértő személyzetet, sőt: szükség esetén hackereket alkalmaz. Tehetségek bevonzására, a személyzet kiképzésére, szoftver-megújításra, a védőrendszerek feljavítására, sűrű visszajelzésekre lesz szükség – figyelmeztetett a kiberbiztonsági tanácsadással és digitális gazdasággal foglalkozó előadó.

Robert Muggah szerint a városoknak offenzív stratégiát kell kidolgozniuk, fel kell gyorsítaniuk az innovációs folyamatokat, szükség esetén pedig etikus hackereket kell alkalmazniuk, akik észreveszik és kiigazítják a rendszer sebezhető pontjait.

A szakember azt is tanácsolja, hogy a központi és városi hatóságok olyan kiber- és digitális biztonsági intézkedéseket hozzanak, mint például California állam vezetősége, amely jogszabályba foglalta, hogy minden, a területén értékesített eszköz megfelelő biztonsági tulajdonságokkal kell hogy rendelkezzen.

„Új világ előtt állunk. Rövidesen több mint százmilliárd új eszköz kerül a globális hálózatba, amelyek mind ki lesznek téve a hackertámadások veszélyének. A digitális biztonság fejlesztése nem opcionális, hanem szükségszerű” – vélekedett.

A CYBERSEC kiberbiztonsági fórum a legjelentősebb rendezvény ezen a szakterületen Közép- és Kelet-Európában. A katowicei fórum szervezője a lengyelországi Kościuszko Intézet volt. A beszélgetések mellett kiberbiztonsági kiállítást is megtekinthettek a résztvevők, amelyen több mint 60 szervezet és vállalat képviseltette magát a világ minden pontjáról.

A 2015-ben indult CYBERSEC egy évente megrendezett konferencia, amely a globális technológiai forradalom biztonságstratégiai közpolitikáival foglalkozik.