Szomorúan kezdődött a 2020-as év egy csoportnyi szíriai állampolgár számára, akik megpróbáltak átjutni Törökország partjairól egy közeli, Görögországhoz tartozó szigetre. A csónakba szállt 19 személy közül 11-en - köztük nyolc gyerek - belefulladtak a tengerbe. A tragédia nyomán immár 35-re emelkedett a Földközi-tengeren az év első napjaiban elpusztult bevándorlók száma. Történik mindez egy olyan 2019-es évet követően, amelyben - a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint - ezernél is több ember halt meg Európa partjai felé tartva.

A szárazföldön más veszélyek leselkednek „a balkáni útvonalon” Nyugat-Európába tartó bevándorlókra. A média novemberben arról számolt be, hogy a horvát rendőrség rálőtt egy csoport bevándorlóra, akik törvénytelenül próbáltak meg átkelni a határon Szlovéniába. Egyik közülük súlyosan megsérült. Nem messze innen, egy másik volt jugoszláv állam területén, Szlovéniában, amely jelenleg az Európai Unió (EU) tagja, egy félkatonai csoport a horvát határ menti erdőben járőrözik folyamatosan, mivel a beszámolók szerint az erdőt gyakran átszelik az illegális bevándorlók Nyugat felé haladtukban, számolt be a Reuters.

Az elmúlt év végén riporterek egy csoportja ellenkező irányból indulva el bejárta a Balkán-félsziget bevándorlók által használt kanyargós útvonalakat, és alkalma volt találkozni azon több ezer bevándorló egy részével, akiknek Bosznia-Hercegovinában ér véget Nyugat felé tartó útjuk, itt ugyanis a szabályozások és esetenként egymásnak ellentmondó politikai álláspontok szövevényének áthatolhatatlan csapdájába kerülnek.

[btx_image image_id="79326" link="/" position="center"][/btx_image]

Zátonyra futva két világ között

A közel 3,3 milliós lakosságú kis balkáni országba, Bosznia-Hercegovinába 2018-2019-ben megközelítőleg 60.000 illegális bevándorló érkezett, mindannyian Szerbia és Montenegró irányából. Túlnyomó részüknek sikerült is folytatniuk útjukat Nyugat-Európa felé, de néhány ezer ember az áthatolhatatlan országhatárok között ragadt a schengeni övezethez csatlakozni kívánó szomszédos Horvátország határrendőrségének megtorló intézkedései nyomán. Ezek a bevándorlók sokszor megpróbálnak eljutni Szlovéniába, vagy vissza Szerbiába, hogy onnan próbáljanak alternatív utakon elindulni Nyugat-Európa felé, Románián vagy akár a szigorú migránspolitikát bevezető Magyarországon keresztül, tájékoztatott a német dpa és a spanyol EFE hírügynökség.

Boszniában jelenleg körülbelül 8500 migráns van, akik folytatni szeretnék útjukat az uniós országok felé.

A nemzetközi média a közelmúltban számolt be arról, hogy milyen körülmények között élnek ezek a bevándorlók, akiknek nagy részét afgánok és pakisztániak teszik ki. A legrosszabb körülményeket a Vučjak menekülttáborban észlelték, amelyet egy volt szeméttelep helyén alakítottak ki, sem áram, sem csapvíz nem volt a területén és a közelben levő területek az 1990-es évek háborújából visszamaradt fel nem robbant aknákkal voltak teleszórva.

Drazen Rozič, a Nemzetközi Migrációs Szervezet képviselője, aki több migrációs központot menedzsel Bosznia-Hercegovinában, január 10-én azt nyilatkozta a HINA hírügynökségnek, hogy a nemzetközi nyomás következtében bezárt vučjaki menekülttábor lakóinak egy részét a Szarejevó közelében, Blazuj településen újonnan létesített központba vitték át. A tábor befogadási kapacitása a hónap végén, az építési munkálatok befejeztével el fogja érni az 1200 személyt.

Ezzel párhuzamosan Fahrudin Radončić, Bosznia-Hercegovina biztonsági minisztere január 15-én bejelentette, hogy intézkedéseket hoznak a szerb és a montenegrói határvonal fokozottabb felügyelete érdekében, hogy megakadályozzák az újabb törvénytelen menekültek beáradását, és lépéseket tesznek annak érdekében is, hogy a régió országainak belügyminisztereivel összehangolják az ilyen jellegű tevékenységeket.

Ígéretek és javaslatok

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, Az európai életmód előmozdítása nevet viselő portfólió felelőse január 16-án, athéni látogatásán kijelentette, ezennel megszűnt az 1990-es években kötött, a migrációra és menedékkérésre vonatkozó dublini paktum érvényessége, amely kimondta, azok az országok kötelesek védelmet és ellátást nyújtani a menekülteknek, ahová azok először megérkeznek.

Szkínász kifejtette, „új, egységes rendszerre” van szükség ezen a téren, meglátása szerint év végéig, az EU német elnöksége ideje alatt meg fogják találni a megoldást egy közös európai migrációs és menekültpolitika kidolgozására. A rendszeren keresztül „szilárd” külső határokat kell létrehozni, amelyek azonban képesek a schengeni szabályoknak megfelelően biztosítani a szabad mozgást és véget vetni a tragikus emberkereskedelemnek. A rendszernek lehetővé kell tennie a munkaerő biztonságos áramlását azon európai országokba, amelyekben erre szükség van, ugyanakkor azoknak a biztonságban történő visszaküldését is, akiknek nincs okuk Európában maradni, tájékoztatott az ANA.

A görög biztos nyomatékosította ugyanakkor, hogy az egyre nagyobb szerepet kapó Európai Határügynökségnek (Frontex) saját erőforrásokat és személyzetet fognak biztosítani, és figyelmeztetett, hogy lehetetlen Európa számára a „nulla migrációs körülmények” megteremtése.

Szkínász kijelentései összhangban vannak az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) javaslataival, amely arra szólította fel az Európai Uniót, hogy 2020 legyen „a változások éve” a menekültek védelmét illetően.

Az UNHCR által január 9-én az Európai Unió Tanácsának jelenlegi horvát, illetve a soron következő német elnökségéhez benyújtott javaslatcsomag „ambiciózus, de megvalósítható” célkitűzéseket tartalmaz. A javaslatok között szerepel az egész rendszer megreformálása annak érdekében, hogy egy egységes és működőképes menekültügyi rendszer alakuljon ki az EU egész területén, megtámasztva azzal, hogy az Unión kívüli országoknak, amelyek jelenleg a menekültek elsöprő többségének biztosítanak ideiglenes tartózkodást, jelentős anyagi és más jellegű támogatást nyújtson az EU.

Egy valóban működőképes menekültügyi rendszer

Annak érdekében, hogy az Unióban működőképes legyen a menekültügyi rendszer, gyors és korrekt eljárásokra van szükség, amelyek nyomán a lehető legrövidebb időn belül meg lehet állapítani, hogy kinek van szüksége védelemre, illetve kinek nincs. Lehetőséget kell nyújtani azoknak, akik az elemzés nyomán védelemre jogosulnak, hogy gyorsan megszerezhessék a menekültstátuszt és támogatást kapjanak az integrációra, azoknak pedig, akik a felmérés nyomán nem bizonyulnak jogosultaknak, támogatást kell nyújtani a szülőföldjükre való visszatéréshez, magyarázta az UNHCR.

A hivatal szerint ugyanakkor szabályozni kell a felelősség megosztásának a kérdését azon tagállamokkal szemben, amelyek aránytalanul magas számú menedékkérést kell hogy megoldjanak, és ezzel kapcsolatban „egy szolidaritási mechanizmus” kidolgozására bátorítja a horvát és a német elnökséget.

Az uniós országoknak évente az Unió menekültügyi alapjának (melynek értéke 3,14 milliárd euró a 2014-2020-as időszakra) legalább 30%-át a menekültek integrálására kellene fordítaniuk, többek között arra, hogy támogassák őket a munkahely- és lakhelykeresésben, a befogadó ország nyelvének a megtanulásában.

Az Európai Uniónak esélye van jelentős változásokat hozni 2020-ban a menekültügy terén, hogy szilárd védelmet nyújthasson a menekülteknek. A végén járó évtized a diszlokációk évtizede volt. Az elkövetkező évtized azonban a megoldásoké kell hogy legyen, és a megvalósítást már most, 2020-ban el kell kezdeni, hangsúlyozta Gonzalo Vargas Llosa, az UNHCR képviselője.

Az Unió álláspontja

Andrej Plenković horvát kormányfő, aki január 14-én mutatta be a január elsején kezdődött horvát EU-elnökség fő prioritásait, arról biztosított, hogy országa egyelőre „nem válik vonzásközponttá a bevándorlók számára”, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy Zágráb, néhány szomszédos országtól eltérően, nem emelt kerítést a határaira, hogy megvédje saját, Európa és a schengeni övezet jövendőbeli határát.

„A megoldás a külső határok fokozott védelme, főként a Görögország és Törökország között húzódó határé, ahonnan a kelet-mediterráni és nyugat-balkáni menekültösvények indulnak” – magyarázta Plenković.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 27-ei, az új testület célkitűzéseit és prioritásait bemutató beszédében figyelmeztetett, hogy az Uniónak meg kell reformálnia menekültügyi rendszerét és meg kell erősítenie külső határait, és nyomatékosította, hogy az Európában letelepedő bevándorlókat integrálni kell, azokat azonban, akik nem jogosultak ott maradni, haza kell küldeni.